Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Totalcar!
Pedig a történetük meglepő módon nem a luxussal kezdődött, hanem éppen ellenkezőleg: a gumiabroncsok idejének kezdetén fehér volt a természetes, a fekete pedig a technikai fejlesztés eredménye. Ebben a letűnt, ma már elképzelni is nehéz hőskorban a kerekeken nem fekete, hanem fehér vagy világosszürke papucsok feszültek. Ennek egyszerű oka volt. A természetes kaucsuk világos, kissé áttetsző anyag. A vulkanizáláshoz használt kén és cink-oxid szintén hozzájárult ahhoz, hogy az abroncsok világos színűek maradjanak. A cink-oxid mellékhatásként pedig fehéres árnyalatot adott a guminak.
Ezek a korai abroncsok azonban nem voltak túl tartósak. A 20. század eleji rossz utak gyorsan koptatták őket, ezért szükség volt valamilyen megoldásra, ami növeli az élettartamot. Ekkor került képbe a finom szemcsés ipari korom (ez egyébként az angol nyelvben természetesebben hangzik, carbon black). A korom töltőanyagként stabilabbá tette a gumikeveréket, javította a szerkezetét, és jelentősen növelte a futásteljesítményt. Így kezdtek a gumik egyre feketébbé válni.
A folyamat elején a jó minőségű ipari korom még drága volt, ezért a gyártók csak ott használták, ahol a legnagyobb szükség volt rá: a futófelületen. A gumi oldalfala viszont továbbra is világos maradt.
Így születtek meg azok az abroncsok, amiket ma fehér oldalfalú gumiként ismerünk.
Valójában tehát nem a fehér oldalfal volt a különlegesség, hanem a fekete futófelület jelentette az újítást. Csakhogy az ipari korom időközben könnyen hozzáférhetővé vált, és az egész világon az egész gumi feketévé vált. Így hát mégsem nevezhetjük fekete futófelületűnek, pedig történeti szemszögből az lenne a helyes.
A fehér oldalfal tehát egy időre háttérbe szorult, egészen addig, ameddig az 1930-as években győzött az emberi természet, a régen minden jobb voltizmus, a korszak retrója és visszatért – de ekkor már nem olcsó szükségmegoldásként, hanem feláras, látványos extraként.
A fehér oldalfalnak ugyanakkor több hátránya is volt. A gyártása bonyolultabbá tette az abroncskészítést, a világos felület pedig könnyen koszolódott. A fékpor, az út szennyeződései és az ózonnal való reakció miatt a fehér rész idővel elszíneződött, sárgás árnyalatot kapott. Emellett a fehér gumikeverék nem volt olyan ellenálló, mint a korommal erősített fekete gumi, különösen a nagyobb teljesítményű, nehezebb járműveknél jelentkező erőhatásokkal szemben. Szóval az őrület idővel újra elhalt, csak hogy időről időre újra és újra felfedezze magának az autó- és motoripar.
További cikkeink
