Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Totalcar!
 |
|
| |
|
Nem lehetetlen, hogy három év múlva egy ilyen
márkájú motor kerül a piacokra. Mondjuk, az eleje Suzuki, a hátulja
a Kawasaki. Egy közös modell tervét is megszellőztette a két japán
gyártó_
Az igazság az, hogy a Suzuki és a Kawasaki
közösen jelentette be, hogy együttműködnek - teljesen megtartva a
két cég önállóságát -, ami kiterjedhet arra is, hogy egymásnak
részegységeket szállítanak, mégpedig akár a termékeik 70 százalékát
is ilyen kölcsönös szállítások révén készítenék idővel.
Úgy látják, hogy valamit kell tenniük annak érdekében, hogy
utolérjék a Hondát és a Yamahát (nem a versenyeken, hanem
üzletileg).
A Suzuki egyelőre harmadik Japánban és mögötte jön a Kawasaki. Régen
az volt az európaiak félelme, hogy a japánok ledarálják őket, ma a
kisebb japánoknak viszont éppen az, hogy esetleg az európaiak szorítják
őket a leállósávra.
Persze, csak ha a dolgok így fejlődnek tovább, hiszen a japánok
piacelsőségét még egyelőre nem veszélyeztetik sem az olaszok, sem
mások. Japánban. De nyomulnak rendesen. Európában az az ábra, hogy
egykor a japánoké volt a motorpiac nyolcvan százaléka, mostanra már
csak a fele.
Az is gond, hogy a japánok egyre kevésbé szeretik a motort, s
helyette kicsiny autókat vesznek, mert nem is kerül többe, meg van is
belőle ma már bő választék. Jellemző, hogy japánban úgy húsz évvel
ezelőtt még 3 millió motort is el lehetett adni évente, míg tavaly 780
ezret.
Európában fordítva megy a piac: itt két év alatt 300 ezerrel
nőttek az eladások, a múlt évben 1,35 millió fölé jutva.
De a japán márkasorrend Európában is stimmel: vezet a Honda
hajszállal a Yamaha előtt, viszonylag messze mögöttük jön a Suzuki és
alaposan leszakadva a Kawasaki. Magyarországon azonban a Suzuki és a
Yamaha versenyez, mögöttük tisztes távolságban jön csak a Honda, míg a
Kawasakit évi százas nagyságrendben sem lehet eladni, míg Európában is
csak bő 60 ezret.
A Kawa a sportos, pontosabban a cross osztályban jegyzi magát, meg
az amerikai stílusú motorok között. Úgy hogy neki lenne áldásos, ha
bővülne a választéka és átalakulna kicsit az arculata. Kérdés, hogy
éppen a Suzukival kéne-e ezt tennie, de talán jól látják, hogy a társul
fogadott nagyobb japán márka mostanában feltörekvőnek látszik.
Amerikában sem könnyű a japánok helyzete: a Harley és a BMW, no és
az olaszok némelyike 10 százalékkal apasztotta a japánok részesedését
az USA-ban kevesebb, mint tíz év leforgása alatt.
A motorok igazán nagy piaca Ázsia lehet. Kína és India jó ideig
nem fog autón járni, és a két ország több mint kétmilliárdos
lélekszámával sok tízmilliós piacot kínál minden motorgyártónak.
A Yamaha már megérezte ennek a piacnak a kihívását és egyre
olcsóbban próbálja gyártani tömegtermékeit, megnyerve velük a két nagy
ország fogyasztóit. A Suzuki túlságosan menőre fejlesztette egy sor
modelljét, ennek meg is lett a következménye, mert a gyengén
fizetőképes kínai és indiai piacon visszaestek eladásai. Mondják: az is
szerepet játszott ebben, hogy a kínaiak remekül tudják lemásolni az
egyszerűbb régivágásúbb japán gyártmányokat.
További cikkeink
