Oooh, áááh, igennn – élvezkedett Winkler, amikor a Hungárián suhantunk, nyomasztani Vmax Zsoltit. Főszerkesztőnk az új hibrid technológia hatása alá kerülve egész úton vadul próbálta lenyomni 10 liter alá a fogyasztást, a körülöttünk autózók nagy örömére.
hirdetés
<page name="0"></page>
Ha kicsit messzebb kellett volna menni, talán sikerül is. Az ügyvezető Bende ugyan csak utasként autózott, de még így is elégedetten szállt ki a kocsiból. Mindenkinek tetszett a BMW csúcsmodellje, és most már a fogyasztásra se lehet panasz. Na nem mintha ez a kategória erről szólna.
A teszthét alatt nem is gondoltam a takarékos vezetésre, egyszerűen csak élveztem a suhanást. Hatalmas bálnaként hasítottam az utakon, miközben felbőszült halrajként keringtek körülöttem a hangos kipufogós Swiftek és Astrák. Ez a kocsi sokkal inkább a kényelmes autózásra termett, de néha előtör a nem is olyan mélyre rejtett fehér cápa. És ekkor STI-ket és RS-eket megalázóan tud meglódulni a több mint kéttonnás test. A 4,9 másodperces gyorsulás biztos tudatában lazán toltam át sport módba a váltót, és a gázpedált lepadlózva alázhattam volna meg nagyjából bármit, ami szériában az utakra termett.
Ilyenkor mutatkozik be a 750i 4,4 literes, V8-as motorja, amihez hozzátűztek a váltó elé még egy aprócska elektromotort. Ez az amúgy is igen erős rendszerhez 100 Nm-t ad hozzá, így már 700 Nm áll rendelkezésre, ami ahogy a BMW-hez közel álló angol cégnél mondanák, éppen elég. Mondjuk lóerőben se gyengélkedik, hátsó keréken 449-et ad le, az elektromos rásegítés még hozzádob egy jelképes 20-at. Na ezt közúton legálisan már nem nagyon lehetne kipróbálni nálunk, nem is kísérleteztem vele. De egy-két bő gázadással való elinduláskor is megremeg az ember szíve a hangra és a mindent elsöprő erőre.
Egy-egy ilyen akciót a körülöttünk autózók szinte igényelnek, de ha elkezdek közel szabályosan menni, elszabadul a pokol. Valahogy jobban ingerli az embereket. Pedig számtalan előnye között fel lehet azt is hozni, hogy például munkába frissebben érkeztem meg, mint ahogy elindultam. Csak üldögéltem az 5 méter hosszú kéjlakomban, a komfort fotel szellőztette a nehezebbik részem, és a dolgok körülöttem csak úgy megtörténtek. Mindent becsukva nem igazán jut be zavaró tényező a külvilágból.
És közben védem a természetet is. Na jó, persze nem ez fogja megállítani a felmelegedést, de valahol el kell kezdeni. Persze a bajor autógyártó az egyszerűbb megoldással indított, ebben a kocsiban csak rásegít a villanymotor, egy centit se megy benzin nélkül. Nem csak a hibrid rendszer új, de a Start-stop is először van automatához társítva. Én annyira nem kedvelem, főleg ha dugóban tötyörgök és állandóan leáll-újraindul. Kerestem is vadul az A gombot, de felhomályosítottak, hogy itt az bizony nincs. Viszont a D módon kívül a váltó bármely más állásában kikapcsol. És egész takarékosra is sikeredett ez a kocsi, hiszen napi használatú vegyes módban 11,5 liter lett a fogyasztás, ami igazán szép eredménynek mondható, különösen a másik hibrid bálnához képest.
A beltérben érhető tetten az extra listán szereplő mintegy 10 millió forintnyi tételeinek többsége. És hátul végre bekerült egy olyan médiarendszer, ami független a vezetőtől. Persze azért lehet úgy is konfigurálni, hogy a sofőr uralhasson mindent. A kocsiban akárhova pillantottam, DVD-re váró nyílások néztek vissza. Volt a hátsó utasoknak, a sofőrnek és egy 6-os tár besuvasztva a kesztyűtartó fölé. Amibe amúgy cselesen berejtettek egy extra USB csatlakozót, ami csak azt a célt szolgálta, hogy betölthessük a rendszer merevlemezére a médiatartalmat. Így kb. 200 évre elegendő anyagot vihet magával az ember az összes létező adattárolón. A mindenfélét lejátszó médiacenternek egy furcsasága volt csak, a tv-t elinduláskor a hátsó utasoknak is lekapcsolta. Nem fog orvul Mónika Show-t nézni a büdös kölke, még megzápul az agya.
Amúgy hátul remekül el lehet férni, pedig ez csak a rövidebb változat volt, az L-ben erre még kapunk közel 20 centit. A csomagtartóban felnyitva rögtön szembetűnik egy kocka ActiveHybrid Power Unit felirattal, ő maga az erőforrás, egy 120 voltos lítiumion akkupakk személyében. De a kocsi méreteiből adódóan nem foglal túl sok helyet, a hirtelen jött tv-szállításhoz se kellett trükközni, viszonylag simán befért az 52 centis Thomson.
Az áráról eddig illedelmesen hallgattam, abból bizony kijönne egy szebb állapotú családi ház. Az alapverzió listaára 29,5 millió forint. A típus kiválasztása után a BMW-nél valószínűleg addig kattintgattak, amíg nem volt minden checkbox bepipálva, így 37,4 millióra ugrott az értéke. Érdekes is volt kicsiny lakásomból lenézni a kvázi lakótelepi parkolóra, ahol tulajdonképpen az egész sort meg lehetett volna ebből venni, pedig akad azért új kocsi is köztük, vagy pl. egy előző S osztály. Ezért is furcsa, hogy kimaradt a kocsiból két szinte filléres extra, az oldalkamera, és egyáltalán nem rendelhető a radaros tempomat. A kamerára vonatkozó kérdésemre a BMW embere kicsit szégyenlősen azt mondta, valószínűleg a mi hibánk, elfelejtettük.
Bár én a korábban nálunk járt modellben se tudtam megszokni, azért kár, hogy kimaradt ez a hasznos extra. A radaros tempomatra kicsit mélyebbre kellett ásniuk, így lapzártáig nem érkezett meg a kérdésre a válasz.
Mindezek ellenére, ha hirtelen felbukkan egy halott nagynéni, aki egy kisebb afrikai állam gyémántvagyonát hagyja rám, azt hiszem, ez a kocsi is a bevásárlólistán lesz.
Hlács Zoltán
További cikkeink
