De tessék csak belegondolni: majdnem két tonna. Ehhez egy kétliteres
dízel? Igen, vicces.
A nyolcliteres városi fogyasztás is vicces, persze, értem én, de
ennyire ne spóroljunk már. Másfél tonna fölött kéne még vagy egy
liternyi hengerűrtartalom, bármit egyen is az a motor. Szép,
marketingszempontból sem érdektelen katalógusadat a 183 g/km-es
szén-dioxid-kibocsátás; ezzel az Outlander lett a legkisebb emissziójú
SUV.
Hibátlanul jön-megy, míg síkvidékről van szó. De ha valakinek olyan
szerencsés életkörülményeket adott a sors, hogy otthon és a munkahelyén
is garázsban parkolhat, a rámpák miatt egy éven belül számoljon egy
kuplungcserével.
Ha nem futhat neki, úgy lefullad a rámpán, mint a huzat,
csúsztatni kell a kuplungot, de annyit, amennyi már nem egészséges. És
mindezt hideg motorral. 310 newtonméter? Oké, de csak 1750-es
fordulaton, egyesben már nem az a biztonságos rámpajáró tempó. 1,8
méter a szélességünk, ez nagy autó, gondoljanak bele, mielőtt saját
Outlandert konfigurálnak.
Automatával mindezt elkerülhetjük. Kerülhetnénk – automata sajnos
nincs az árlistán. Akkor viszont vegyék a 156 lovas 2,2-es dízelt, az
már a csavarra azonos Citroën C Crossert is elfogadhatóan vitte – ez
sajnos még hangos is,
kellemetlen orgánummal, ami gyakran a túlfeszített motorok
sajátja. Ha mindenben a betegesen keresném a jót, azt mondhatnám,
vaktesztnek kitűnő, mert végül csak megtaláltam, ki is ez: ugyanaz a
2,0 PD TDI, aminek a hangjától a
Passatban is
rosszul voltam.
Viszont tény, hogy
fogyasztásban valami szürreális értékeket lehet vele elérni,
városban lazán hozza a 8,5-es katalógusadatot, és abban már egy kis
dugó is van. De egy 8-9 milliós autónál a tankolási kéjérzetet
leszámítva ez egyszerűen nem számít, sokkal többet érne egy tízliteres
fogyasztású, erős SUV.
A C Crosserben nem ültem hátul, úgyhogy meglepett, mennyire nincs
ott hely, főleg a fejtér hiányos. Nem a hajam éri el a plafont; csak
behúzott nyakkal férek el. Érthetetlen.
Egy napfénytetőtől nem kéne így beszűkülnie egy autónak. Viszont
ebben legalább felemeltem a vezetőülést, és kiderült, hogy a
japán-francia kooprodukciós SUV mégse alacsony. A C Crosserből nem
láttam át egy átlagautó felett, de az egész csak állítható magasságú
ülés kérdése. A harmadik sor bábszínházának kipróbálását mellőztem, az
már tényleg nagyon rosszul nézett ki.
Vezetni jó, leginkább mert egy kis szakmai és lelki gyakorlattal az
ember már ki tudja zárni tudatából a büntető Pumpe-Düse dízelt, és
elképzeli valami rendes géppel. Elöl tágas és kényelmes, a két ülés
elég messze van egymástól és az ajtó felé is van hely.
A kormány jó, szervó pont amennyi kell, a visszajelzés
kifogástalan. A fék, ugye azt már
élesben is teszteltük , ilyen egy jó fék. A váltó hatsebességes,
felhúzógyűrűs rükverccel. Tökéletesen üzemel, príma kapcsolási
érzettel.
A futómű egyértelműen a SUV-crossover élmezőnybe tartozik. Szűk
kanyarokban az ember hajlamos sportosnak nevezni, rossz úton meg
kényelmesnek, ez a kettősség a jó futóművek ismérve. Műszakilag tehát
az új Outlander pompás autó.
Mínusz egy vásárló
Mielőtt belénk szálltak volna,
megpróbáltam megtéríteni Gábort, a csapodár subarust, akit
minden héten kis híján rábeszélnek valami másra. Hol subarus Ádám
adna alá egy Impreza STI-t, hol bankár barátja szabadítana rá
valami nagyon előnyös áron kínált, nem fizetett hitelből visszavett
Alfát, máskor az Emil Freynél kísértik Outlanderrel, ami
nyilvánvalóan nagyobb, mint Gábor
Forester XT-je .
A nehéz pillanatokban könyörtelen határozottsággal játszom a
lebeszélőembert, hiszen ugye mindenki tudja,
a Forester az Forester, ökör iszik magában, ami jó, azon ne
variáljunk és megbántani egy régi barátot isten ellen való
vétek. Tehát alapban én vagyok a Forester prókátora, most is csak
elfogulatlan összehasonlítást kértem.
Az első benyomás nagyon jó, az Outlander lényegesen nagyobb a
Foresternél. Kívül magasabb, belül tágasabb, a forma- és
látványvilága is 2007-es. Gábor hosszasan vizsgálja, mielőtt
meglepő kinyilatkoztatást tenne:
- A szélvédő alatti rész szép sakálos.
- ???
- Tudod, a Sakálban Bruce Willis autójában volt ilyen
szép, nagy tér.
A Forester csendesebb, csendesebben fut, konkrétabban
ezerszer csendesebb, de ez szerintem csak tipikus subarus túlzás.
Viszont a jól ismert úthibákon az Outlander futóműve sokkal
nagyobbat szól. „Én már rég szervizbe vinném az enyémet, ha ilyen
hangokat adna.”
Végigmegyünk Zuglótól Diósjejőig ugyanazokon a fekvőrendőrökön,
úthibákon, egyeneseken és kanyarokon. Ítélet: nagyon jó autó az
Outlander, de a Forester az Forester.
Hiába nagyobb, újabb és fullos felszereltségű az Outlander, messze
van attól a minőségérzettől, amit a Subaru közvetít. A Foresterek közül
még az
S Turbo (illetve XT) is elég puritán, de sokkal jobb minőségűnek tűnik. Az a fajta
régimódi iskola, ami nem az érzettel akar elkápráztatni. Az Outlander
festett ezüst felületei és kemény műanyagai miatt
egy-két éven belül ez már könnyen keltheti lelakott autó
benyomását. A Forestert meg látatlanban is szívesen megörökölném
tíz év múlva.
541 literes a csomagtartó, de szerintem ez az ötüléses változatra
vonatkozik, a forgalmazó honlapján
lehetetlen kideríteni, hány litert tesz ki két hasznavehetetlen
pótszék. A Citroën viszont 184 literes csomagtartót deklarál, ami
már reális. Hogy az 589-771-882 liter, amit a Mitsubishi külöböző számú
támlák lehajtása esetén megad, mire vonatkozik, meg nem mondom.
Katyvasz
Az Outlander szinte csavarra ugyanaz, mint a Citroën C Crosser.
Mindkettő az új Mitsubishi Lancer platformjára épül, amit a
DaimlerChryslerrel közösen fejlesztettek ki. Épül erre
Dodge (Nitro és Caliber) és Jeep (Compass és Patriot), de a
Peugeot 4007 is. Akár a világbéke közvetlen előjelének is
tekinthetjük, hogy a kisebbik, kétliteres dízelt a Volkswagentől
veszik. Én meg ugye inkább a PSA-Ford közös fejlesztésű, 156 lóerős
dízelt ajánlom.
Az összkerékhajtás kezelése a lehető legegyszerűbb.
Van állandó elsőkerék, automatán bekapcsolódó összkerék és állandó
4WD állás, ami a körülményektől függően az alap 50/50-es
nyomatékelosztástól 70/30-ig mehet. Terepre nem vittük, hiszen
Csikós kolléga erdélyi kalandja óta tudjuk, mennyi értelme van a komolyabb
kínzásnak. Az aprólékos, egzakt méricskéléseiről híres olasz
Quattroruote viszont csinált egy alapos, 11-résztvevős SUV-tesztet, és
abban az Outlander a 8. legjobb terepjárónak bizonyult (aszfalton 3.
helyezett lett).
És akkor beszéljünk a formáról is: ezt eltalálták.
Ha már egyszer SUV, legyen szögletes, ez pedig az. Szép arányok,
elegáns részletmegoldások. Ha már szabadon választhatnék, és miért is
ne, nem ezt venném, inkább ugyanezt Citroën emblémával. Semmi bajom a
három gyémánttal, de ha már egyszer nincs semmi különleges az autóban,
legalább a márkája legyen az. Szubjektív vélemény, de nekem egy Citroën
SUV egyszerűen stílusosabb, nagyobb poén. Még dolgozok a megoldáson,
hogy pontosan miért is, hiszen a Mitsubishinek megkérdőjelezhetetlen
terepjárós hagyományai vannak, de talán pont azért is, mert a Citroën
nek nincsenek.
A C Crosserben volt egy kis félkatonai hangulatom. Ugyanakkor
nemcsak a márkajelzés különbözik, hanem valahogy egy kicsit
szögletesebb a Mitsubishi, ami megint csak a japán változatot tenné
vonzóbbá, főleg hogy ugyanaz 1-2 százezerrel drágább, ha
chevron az emblémája.
Kicsit abszurd, milyen választási lehetőségeink vannak nemzetek,
emblémák és fődarabok között. Használjuk ki!
További cikkeink
