A cikk borítóképe illusztráció. - Fotó: Zirig Árpád.
Tisztelt Jogász!
Véleményét szeretném kérni egy rendészeti birságolási ügyben.
Adott egy autó, mely véletlenül (illetve a Waze utasítása alapján) mindkét irányból behajtani tilos tábla által határolt útra hajtott. A tábla ki volt egészítve védett övezet táblával. Az autót a térfigyelő kamera rögzítette, ezután a helyi rendészet parkolásra hivatkozva megbirságolt.
Az autó védett övezetben nem parkolt, az ügyfélszolgálattal történt telefonos egyeztetés alapján sem világos számomra ez a helyzet. Természetesen tisztába vagyok azzal, hogy szabályt szegtem a behajtással. A kérdésem az lenne, hogy jogos-e parkolásra vagy parkolási heyi rendelete hivatkozni?
Az én véleményem szerint a behajtani tilos tábla a KRESZ hatálya alá tartozik, a KRESZ betartásáért pedig a rendőrség felel.
Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Kérdező!
Az ismertetett tényállás alapján indokolt a bírság jogszerűségének felülvizsgálata. A „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtábla, valamint az azt kiegészítő „védett övezet” tábla a KRESZ hatálya alá tartozó közúti jelzések, így a behajtási tilalom megszegésének megítélése és szankcionálása főszabály szerint a rendőrség hatáskörébe tartozik. E körben a közlekedési szabályok megsértése önmagában nem alapozza meg a helyi rendészet parkolási jogkörben történő bírságolását.
A helyi önkormányzat, illetve annak rendészeti szerve parkolással kapcsolatos jogsértések esetén jogosult intézkedni, jellemzően helyi parkolási rendelet alapján. Amennyiben azonban az érintett gépjármű nem parkolt a védett övezetben, hanem kizárólag a behajtási tilalmat sértette meg – amit Ön nem is vitat –, úgy kérdéses, hogy a parkolásra való hivatkozás jogilag megalapozott-e. A parkolás és a behajtás jogilag elkülönülő magatartások, eltérő jogszabályi háttérrel és hatáskörrel.
Mindezekre tekintettel mindenképpen javasolt jogorvoslattal élni, amennyiben a bírság parkolásra hivatkozással került kiszabásra, miközben tényleges parkolás nem történt. Ennek első lépéseként szükséges részletesen áttekinteni a kézhez kapott határozatot vagy értesítést, különös figyelemmel arra, hogy az szabálysértésként jelöli-e meg a jogsértést, vagy egyéb, jogilag helytelenített magatartásra hivatkozik.
Ha a dokumentum szabálysértési eljárásra utal, úgy a jogszabályok alapján 8 napon belül meghallgatás kérhető, amely során lehetőség nyílik a tényállás tisztázására és az ellentmondások előadására. Egyéb – nem szabálysértési – eljárás esetén is indokolt felvenni a kapcsolatot a bírságot kiszabó szervvel, és írásban kérni a jogalap pontos megjelölését.
Fontos hangsúlyozni, hogy a panasz vagy észrevétel benyújtása önmagában nem hosszabbítja meg a bírság megfizetésére nyitva álló határidőt, ezért a határidők betartására különös figyelmet kell fordítani.
Üdvözlettel,
dr. Szalai Krisztina LL.M.
csoportvezető kamarai jogtanácsos
munkajogi szakjogász
További cikkeink
