Tisztelt Autójogász!
Nem olyan rég kerültem bele egy 'csodálatos' szituációba. Autóúton haladva a belső sávban (a megengedett közeli tempóban, nem száguldozva), egyszer csak eldurrant az előttem haladó hátsó gumija. Természetesen azonnal fékbe taposott, az autó felett elvesztette az irányítást, jobbra-balra is többször élesen "irányt váltva" majd végül teljesen meg is fordult. Én is fékeztem, illetve kihúzódtam a külső sávba is, de így is elkapta az autóm sarkát az övének az oldala.
De persze mintha mi sem lenne természetesebb, a biztosító követési távolságra hivatkozva visszadobta az igényemet. Nem igazán gondolom validnak ezt az érvet, tekintettel arra, hogy az előttem haladó fékezés közbeni "hullámzó" mozgása jelentősen megnövelte az ő fékútját az én egyenes fékutamhoz képest, valamint ugye az ütközés pillanatában már nem is egy sávban haladtunk. Mindezek mellett megtartottam követési távolságot is, szerintem normál esetben elegendőt, de ugye nincs egy egzakt szám leírva sehol, ami alapján ezt biztosan ki tudnám jelenteni... Sajnos videófelvétel nem készült, a kék-sárgát a helyszínen kitöltöttük, rendőri intézkedés, sérülés nem történt.
Írtam egy levelet a fenti érvekkel a biztosítónak, nyilván nem sok reményt fűzök ahhoz, de érdekelne a véleménye, hogy ennek a döntésnek mennyire lenne érdemes nekimenni? Van esély, hogy végül megadják a kártérítést? Közel 1 millió forintról van szó, szóval nem feltétlen szeretném csak úgy veszni hagyni...
Válaszát előre is köszönöm,
Péter
Tisztelt Kérdező!
Az Ön által leírt esetben érdemes mérlegelni a biztosító döntésével szembeni fellépést, mert a kár összege jelentős, és a felelősség kérdése valóban vitatható. A biztosítók gyakran automatikusan a követési távolságra hivatkoznak, azonban a KRESZ és a bírói gyakorlat alapján a felelősség megállapításánál a teljes forgalmi helyzetet vizsgálják, így az előtt haladó jármű irányíthatatlansága, hirtelen sávváltása és fékezése mind lényeges körülmények lehetnek.
Első lépésként mindenképp javasolt írásban, részletesen kifejtve előterjeszteni az észrevételeit a biztosítónak. Fontos hangsúlyozni, hogy Ön megtartotta a követési távolságot, a baleset oka pedig az előtte haladó jármű rendkívüli mozgása volt, amit nem lehetett előre látni. Mellékelhet tanúnyilatkozatot (ha van), vagy kérhet szakértői véleményt is.
Amennyiben a biztosító továbbra is elutasítja az igényét, pénzügyi békéltető testülethez fordulhat. Ez egy ingyenes, peren kívüli vitarendezési fórum, amelyet a Magyar Nemzeti Bank működtet.
Az eljárás menete a következő:
- Kérelem benyújtása: A kérelemben ismertetni kell a tényállást, csatolni a biztosítóval folytatott levelezést, a kárigény összegét, és meg kell jelölni, milyen döntést kér.
- Eljárás megindítása: A testület megvizsgálja, hogy a kérelem teljes-e, majd értesíti a biztosítót.
- Egyezségkísérlet: A békéltető testület elsődleges célja a felek közötti egyezség létrehozása. Ha ez sikerül, az egyezség kötelező erejű.
- Döntés: Ha nincs egyezség, a testület ajánlást tesz, vagy – ha a biztosító alávetette magát – kötelező határozatot hozhat.
A békéltető eljárás gyorsabb és költségkímélőbb, mint a peres út, és gyakran eredményes is, mert a biztosítók sok esetben inkább megegyeznek, mintsem negatív döntés szülessen róluk.
Üdvözlettel,
dr. Szalai Krisztina LL.M.
kamarai jogi előadó
munkajogi szakjogász
LegitiMo Jogvédelmi Biztosító Zrt.
További cikkeink
