Tavaszi agyatlanság száz lóerővel
Hölgyeim és Uraim, visszavonhatatlanul tavasz van. Ez akkor kezdődik, amikor a futárt egyszer csak motorosok kezdik akadályozni a Lánchídon, motorosok hozzák rá a frászt a Kodály köröndnél, motorosok billegnek meg bénáznak az autók között, mint a részegek, mert rettegnek ugyan a haladástól, de mindenáron menni akarnak mert ők a motorosok. Ha kell, ha nem alapon, a tavasz első felvonásaként a város megtelik frissen kikelt öngyilkosjelöltek hatszáz méterről is hallható dübörgő, vágtató, ide-oda száguldozó seregeivel. Borzalmas! Szívinfarktus! Agyérgörcs! Tragédia!
