





Szöcskétől a Komondorig – A magyar katonai járműgyártás története 3. rész
Az előző részt ott hagytuk abba, hogy a 80-as évek végére a KGST gyakorlatilag összeomlott, így a Rábának nem volt pénze, hogy folytassa a H sorozatú katonai Rábák fejlesztését, lehetőségeihez képest azonban nem tett le végleg a katonai teherautók sorozatgyártásáról. Ezekben az években sem a hadiiparunk, sem a Magyar Néphadsereg nem állt jól, ugyanis a magyar gazdaság egyre nagyobb válságba került, ezért a hadikiadásokat és a honvédség költségvetését is nagy mértékben csökkenteni kellett.


A Csepel és a Rába - A magyar katonai járműgyártás története 2. rész
Az előző részt ott hagytuk abba, hogy a szövetséges bombázások, a súlyos harcok és a német gyárleszerelések a hadiiparunkkal együtt a a honvédség teljes járműállományát is megsemmisítették. A háború után a Magyar Honvédséget minimalizált békelétszámon szervezték újjá, feladatai legfőképp az ország területének lőszerektől, aknáktól és a veszélyes hadianyagoktól való megtisztítására, valamint az újjáépítésre korlátozódtak. Egészen 1947-ig, a Kommunista Munkáspárt (MKP) hatalomra kerüléséig kellett várni arra, hogy érdemben megkezdődjön a hadsereg újjászervezése és a hadiipar feltámasztása.



A többnyire magyar tűzoltóautó
A Rába nagy múltú vállalat, de a manapság már képtelen lenne saját lábon megállni, úgyhogy a Renault-val és a Herosszal együttműködve fejlesztették ki az Aquadux X 4000-es tűzoltóautót. Az alváz és a futómű a Rábától jön, a motor és a kabin a Renault-tól, a felépítmény pedig a Herostól - mindenki azt adta amiben a legjobb.

