rulettkerek1 - Totalcar

Megvettem a céges rémet!

Jobb is, hogy nem ragadtam le végül a logikusnak tűnő Ford Escort-Fiat Uno-Opel Kadett vonalon, részben, mert kiráz a hideg az olyan autóktól, amikből sok van az utcán, részben pedig mert azt hiszem, egy jó autót is csontig elhasználtam volna, mire megnézem a számításba vehető példányokat a kínálatból. A hátsókerekes, nagy kocka-Volvo, mint szűrőfaktor, remekül kanalizálta az érdeklődésemet: ilyenből alig akadt pár a neten az én pénzemért. Csak valahogy úgy tűnt, a jóisten egy óriási borsszóróból szórta őket szét Magyarország teljes területén.

Rulettkerék: a Totalcar legújabb agymenése

Megmártózunk a hazai használtautó-piacban, tartson velünk!

Megvesszük, amit te nem mersz

Nem tudom, mi baja velem a főnökeimnek. Talán eljutott a fülükbe, hogy nincs elég szerelős írás mostanában, kivonult az izgalom a virtuális olvasói szerelőarénából? Az Era leköszönésével, a Foltos nevű állólámpás beszerzésével valóban jelentősen megritkultak a posztjaim, ez az autó sajnos nem romlik el, még csak kellemetlen remegései sincsenek, amiket lehetne hónapokon át nyomozgatni. Gyanús a dolog, de ez nem változtat a tényeken: a napokban kaptam 150 ezer forintot, üljek be végre valami szuper kocsiba.

Mit rejt a 140 ezres cég-Volvo? Megtudjuk végre

Ez az a pillanat, amitől szerintem mindenki fél egy kicsit. Mert amikor valaki szalonból vesz új autót, tudja mit kap, de minél öregebb és használtabb a jármű, annál nagyobb a szorongás. Egy 140 ezer forintért vett Volvóval, amivel kötelező messzire eljutni napokon belül és nem rohadhat le az úton, egyenesen szédülés közeli élmény, hányingerrel, verejtékezéssel, öngyilkos gondolatokkal fűszerezve, ahogy illik. Megtörtént a műtét.

Megvesszük, amit te nem mersz: a megbízás

Teljes lerohadás az utolsó percben

Sejtettem, hogy galibát okoz, ha a pénteki esseni indulás előtt még két napra elmegyek egy másik útra is, de sajnos mozdíthatatlanok voltak a programok. Mert amikor csütörtök délután, hazafelé Frankfurtból most a reptéren ezt a posztot írom, a Volvo otthon áll Zuglóban, használhatatlanul. Holnap hajnali ötkor kell felszednem Zách Danit a Kolosy tér mellett, utána vár ránk az 1250 kilométer. Lesz egy estém otthon, az alatt valahogy gatyába kell ráznom a Vasfogat.

Bevesszük Prágát a filléres Volvóval

Csikós és Zách elindultak Essenbe, a Techno Classica kiállításra egy bontószökevény Volvóval. Hat hengeréből körülbelül hatvan lóerő ad le, de morcosan tör előre a prágai emelkedőkön, helyükön a gömbfejek, van valamiféle egyenesfutás, a füstcsavar a barátunk, ha megtekerjük, megjön a teljesítmény.

Megérkezés és a filléres öreg Volvo luxusa

Már tényleg semmit nem bánok. Sem azt, hogy ilyen kevés pénzből kellett autót vennem, sem azt, hogy egy Lego-Volvo mellett döntöttem, de még azt sem, hogy szívódízel maradt benn a hálóban. Isteni utunk volt, a világot bejárnám így.

Lassan tényleg rászolgál a Vasfog névre

Kicsit rágódunk arról, miért jó filléres öreg rommal járkálni, no meg arról is, miért nem. Etika, kényelem, lustaság, anyagiak, aggályok – minden egy csomagban.

Volt fejfájás a végén, de…

Lassan ki merem jelenteni – 140 ezer forintért vettem egy csúnya, de rendkívül hasznos öreg Volvót. Nem a levegőbe beszélek, figyeljenek csak!

Ilyen a Vasfog, amikor csinos

Ezért a szépségért tényleg megdolgoztam, nem tagadom, voltak pillanatok, amikor a kénköves pokolba kívántam már szegény Vasfogat. De most, hogy túl vagyok rajta, már szinte tetszik. Vagy mondom inkább így – ha nem is lett gyári a fény, azért látszik, hogy foglalkoztam vele.

Vasfog letérdel. Most először igazán

Van ilyen, öreg autó, olcsó autó, tehát meghibásodik. 4200 kilométer után igazán elnézek neki egy kis jajgatást.