Amerikai sufnituning

Aki azt hiszi, a hátrafelé fordított baseball-sapka újdonság, annak van rossz hírem: nem az. Már a '30-as években voltak olyan kaliforniai srácok, akik így is utaltak rebellis mivoltukra. Ők azok, akik elindították az amerikai hot rod mániát.

szerelem
Npal

Közzétéve: 2001. 06. 07. 11:26

Közzétéve: 2001. 06. 07. 11:26

 
 
 
   
E régi újság címlapján a sóstavak győztes hot-rod
variánsa, egy áramvonalas "fürdőkád" látható

Amerikában minden hot, azaz menő. És semmi sem
az, aminek hallatszik. Hiszen a hot dog
nem kutya, hanem mustáros virsli kifliben, a hot shot nem
egy forró lövés, hanem egy jó arc, a hot rod pedig nem egy
felmelegített rúd, hanem különleges autó.


Teljesen egyszerű, szinte prózai körülmények
között születtek az első hot rodok. A San Francisco-i, Los
Angeles-i tinédzsereknek a '20-as években nem sok pénzük volt.
Összekuporgattak 10-20 dollárt és vettek egy romos Ford Model T-t.
Kicsit kipofozták, további takarékoskodással hozzájutottak új
hengerfejekhez és jobb porlasztókhoz és máris kész volt
felspécizett autójuk.
Padlógáz, és a menetszél már le is vitte a szükségtelen
karosszériaelemeket. Aki esetleg párhuzamot vél felfedezni az első
amerikai hot rodok és a hazai Zsiguli és Skoda-átépítési mánia
között, nem jár rossz nyomon.

 
 
 
 
Az egyik legjellegzetesebb hot-rod-fajta: a Deuce.
Egy a végletekig lecsupaszított Ford kaszni és
bivalyerős motor

Ezzel az azonos pontok véget is érnek. Ahogy
egyre több és több hot rod riogatta a békés polgárokat Los Angeles,
Burbank és San Diego utcáin,
a rendőrök is a csirkefogók nyomába szegődtek. Ekkor a
rodderek taktikát változtattak, és a környékbeli sóstavak mentén
rendeztek gyorsulási versenyeket.


A második világháború után, 1949-ben a Utah
állambeli Bonneville-i sóstó adott helyet az első hivatalos hot rod
versenynek. Ekkorra már
kialakultak a jellegzetes járműfajták: a harmincas évekbeli
Ford V8-ból kialakított, leültetett, megkurtított tetejű kupék, a
sárhányó és motorháztető nélküli roadsterek (avagy Deuce-k) és a
teljesen egyedi "fürdőkádak". Utóbbiak roppant áramvonalas és
roppant gyors versenyautók voltak.

 
 
 
   
Az 1949-1951 között gyártott Mercury-k
átalakításával kezdődött a kustom irányzat

Lassan létrejöttek a hot rodon belüli kasztok:
a hot rod inkább versenyautókat, a street rod közúti forgalomra
alkalmas rod-ot jelölt. Új fogalomként divatba jött a kustom kar,
melyre az első és mindmáig legjobb példa az 1949-1951-es Mercury
átalakítása. Itt
a forma finomítása a lényeg, nem az, hogy minél gyorsabban
menjen a lestrapált Ford. Az ötvenes években több olyan autót is
bemutattak, amelyből egyedileg átalakított szemkápráztató
csodajárgányokat lehetett faragni. Egy ilyen átalakított Ford F100
pick-up Magyarországra is elkerült, több amerikai autótalálkozó
sztárja volt már.


 
 
 
 


A hot rod lényege a motor. A kézikönyvek oldalakon keresztül
sorolják, hogyan lehet olcsón megduplázni például egy 1936-os Ford
V8-as teljesítményét. Nem véletlen, hogy külön megnevezés, a speed
shop jelzi az üzleteket, amelyek a rodokhoz kínálnak hengerfejeket,
porlasztókat, vezérműtengelyt és ezer más kütyüt. A külalakra ezek
a segédletek sokkal kevesebb szót vesztegetnek. Le kell szedni
mindent, ami felesleges, esetleg a tetőt is alacsonyabbra szabni és
hadd szóljon.


Mára ezekhez a házilag épített csodaautókhoz is
sok száz cég kínál kiegészítőket, műanyagból komplett
kasznikat, hengerfejeket, motorblokkokat. A hobbi túlterjedt
Amerikán. Európában leginkább a hűvös északon a svédek és norvégok
jeleskednek, de Ausztrália és Dél-Afrika sem maradt el. Filmeket is
lehetne említeni. Ott van az Amerikai Graffiti, amelyben George
Lucas saját ifjúságát meséli el - főszereplők természetesen az
autók. Azután ott a Grease.

 
 
 
   

Nem véletlen, hogy amikor
a Chrysler a '90-es évek elején rákapott a retro-irányzatra,
Amerika háromszoros hurrával válaszolt. Ahogy nekünk a
Trabi-korszak, nekik a speed-korszak jelentette az ifjúságot. A
Plymouth Prowler legalább formailag utalt a dicső múltra, sőt egy
pick-up prototípus erejéig még egy V8-as motorral sikerült teljessé
varázsolni a képet. A PT Cruiser, amelyről nemrég lelkendező
cikkben emlékeztünk meg, szintén külalakjában hordozza varázsát.
Szinte az összes design-kelléket összehordták, ami megérinthet egy
hot rod rajongót.


Tom Gale, a Chrysler egykori tervezőfőnöke,
maga is hot rod építő volt, a PT Cruiser szellemi atyja. Jó munkát
végzett - külsőleg. Hiszen a fél autó műanyag, motorja átlagos. Így
igazából csak egy látványos egyterű-kombi-családiautó kombinációt
sikerült létrehozni. Mindenki boldog, az ortodox hot rod-rajongók
meg csendben elvonulnak a sarokba a Kustoms magazin legújabb
számával.

Npal
Npal