hirdetés

Az elmúlt évek visszahívásai kapcsán az Egyesült Államok igazságügyi szervei mostanság az autóiparra figyelnek, és feltűnt nekik néhány, az országban illegálisnak számító gyakorlat. Most épp az alkatrész-beszállítók – jellemzően igen egységes – árképzését vizsgálják, és ennek kapcsán 46 cégvezető tevékenységét vizsgálták meg, közülük a 26 ügyét küldték tovább vádemelési indítvánnyal az ügyészségnek, de a vádlottak nagy része aligha jut el a vádlottak padjáig.

Így most az Igazságügy-minisztérium legnagyobb problémája az, hogy hogyan tudnák amerikai bíróság elé állítani a vádlottakat, akik nagyrészt Japánban élnek. Kiadatási kérelemről nemigen lehet szó, hiszen az árkartellezés Japánban nem büntethető börtönnel, míg az Egyesült Államok törvényei ilyen esetben elég szigorúak: fejenként akár 10 év börtönbüntetés és egymillió dolláros pénzbüntetés is kiszabható, ha bebizonyosodik, hogy valaki elősegítette az árak mesterséges magas szinten tartását. Ugyanezen okból fejvadászokat sem küldhetnek, azaz csak úgy állíthatnák bíróság elé az érintett igazgatókat, ha azok önként az Egyesült Államok területére lépnének – aminek igen csekély a valószínűsége.

Nagy kérdés persze, hogy az amerikai igazságszolgáltatás egyáltalán alkalmas színtér-e az árkartellek elleni harcnak. A vásárlók számára lényegében láthatatlan beszállítóipar ugyanis olyan szinten nemzetközi, amit elképzelni is nehéz: a cég központja, illetve a gyártás és a forgalmazás – illetve a kész autókba való beépítés – helyszíne szinte minden esetben más és más országban van, és egy beszállító akár tucatnyi autógyárat is kiszolgálhat, így nem könnyű megállapítani a felelősséget. Az ilyesmit korábban az autógyártók maguk intézték házon belül: igyekeztek letörni az árakat, de úgy tűnik, a beszállítóipar ma már elég erős ahhoz, hogy diktáljon.