Az új terepjáró formájával
korábban már megismerkedhettünk , de az európai változatok
paramétereit és pontos leírását csak most közölte a Suzuki. A Grand
Vitara család második generációja csak nyomokban emlékeztet az elsőre:
bár továbbra is egy rövid háromajtósból és egy hosszú ötajtósból áll a
választék, és a bevált nevet is megtartották, itt nagyjából véget is ér
a hasonlóság.
Az új Grand Vitara elődjével ellentétben már nem alvázas
konstrukció: önhordó karosszériát kapott, bár a Suzuki megfogalmazása
szerint beépített létravázat tartalmaz. Ez a gyakorlatban annyit
jelent, hogy a karosszéria megerősítésével igyekeztek ugyanolyan
merevvé és strapabíróvá tenni az autót, mintha még mindig meglenne a
különálló alváz. Ennek a megoldásnak a helytakarékosság a legnagyobb
előnye, hiszen az alváz nem foglal külön helyet, így az új modellek úgy
lehetnek alacsonyabbak elődeiknél, hogy közben a belső tér magassága
nem csökken. Mindkét karosszériaváltozat nagyobb lett, mint korábban. A
háromajtós 4,005 méter hosszú, 1,81 méter széles és 1,695 méter magas
lett, azaz 100 mm-rel hosszabb, 30 mm-rel szélesebb, de 45 mm-rel
alacsonyabb, mint az elődmodell. A tengelytáv 2,2-ről 2,44 méterre
nőtt. A hosszabbik, ötajtós Grand Vitara is terebélyesebb lett, a
hossza 4,47 méter (+255 mm), a tengelytávja 2,48-ról 2,64-re nőtt, a
szélessége és a magassága pedig ugyanakkora, és ugyanannyit változott,
mint a kisebb modellé. Alaphelyzetben mindkét típusváltozat
hasmagassága kerek 200 mm.
Műszaki szempontból a rövid és a hosszú Grand Vitara élesen elválik
egymástól. A háromajtós változat igazi városi hobbiterepjáró. Bár
felépítéséből adódóan ez a modell alkalmasabb volna kemény terepen való
közlekedésre, az állandó összkerékhajtás és az 1,6 literes 106 lóerős,
viszonylag pörgős, és mindössze 145 Nm csúcsnyomatékú benzinmotor
inkább az épített utakon való használatnak kedvez. A rövid Grand Vitara
végsebessége 160 km/h, 13,4 másodperc alatt érheti el a 100 km/h
sebességet, és vegyes ciklusban 8,7 liter benzint fogyaszt 100
kilométeren. Az autó üresen 1445 kilogrammot nyom, és legfeljebb 1,6
tonnás fékezett utánfutót vontathat.
Az ötajtós változat ugyanakkor jóval komolyabb motorokat és
hajtásrendszert kap. A bemutatókor még csak egyféle, 2 literes, 140
lóerős és 183 Nm csúcsnyomatékú benzinmotorral szállítják a családi
változatot, bár ehhez a motorhoz négysebességes automata, illetve
ötsebességes kézi váltó egyaránt rendelhető. Ezzel a motorral egész
dinamikusan viselkedik a terepjáró:
a végsebessége 175 km/h, a gyorsulása 100 km/h-ra 12,5 másodperc
alatt mehet végbe, az átlagfogyasztása viszont 9,1 liter 100
kilométeren. Az autó tömege 1,58 tonna, és akár 1850 kilogrammos
fékezett vontatmányt is húzhat maga után. Valamivel később érkezik a
Renault 1,9 literes dízelmotorjával felszerelt változat. A 130 lóerős,
és 300 Nm legnagyobb forgatónyomatékú motorhoz ötsebességes kézi váltó
jár, így az 1,66 tonnás gép 170 km/h-s csúcssebességre képes és 13,2
másodperc alatt érheti el a 100 km/h-s tempót, viszont mindössze 7,7
liter gázolajat fogyaszt 100 kilométeren, vegyes ciklusban használva,
és akár egy 2000 kilós utánfutóval is megbirkózik. A hosszú Grand
Vitara emellett bonyolultabb, központi differenciálzárral és felező
áttétellel ellátott hajtásrendszert kap, így nehezebb terepen is egész
jól boldogul.
Az új Suzuki terepjárókat először a Frankfurti Autószalonon láthatja
élőben a közönség, de a forgalmazás már a bemutató után néhány nappal
elindulhat egyes piacokon. Az autó áráról egyelőre csak annyit tudunk,
hogy közel megegyezik majd az elődmodellével, ami nem is igazán
meglepő, hiszen a verseny a terepjárók közt is egyre élesebb Európában:
a Honda, a Nissan és a Toyota mellett a Hyundai és a Kia is megjelent a
Grand Vitara kategóriájában egy-egy korszerű típussal, sőt, ha minden
igaz, hamarosan az Opel, a Mitsubishi és a PSA csoport is bemutat
egy-egy hasonló méretű modellt.













