Mostanság mindig meglepődök egy kicsit, ha katonai járművel találkozom közúton, egy picit mintha kiment volna a fejünkből, hogy egyáltalán van hadseregünk. Gyerekkoromban még végeláthatatlan katonai menetoszlopok jártak felénk, ma már ritkaság az ilyesmi.
Erre mibe szaladok a minap az M0-son? Rögtön két BTR-be. Az ember ilyenkor nem is tudja, mit kéne csinálni, nekem sem volt világos, hogy most kimenni vagy bejönni akarnak majd. Egy biztos: nem kell velük összetűzésbe keveredni, indulnak be a reflexek, amiket az X5-sösök neveltek belénk. Ugye milyen jó is lenne egy ilyen BTR-rel döngetni a belső sávban? Hát nem. Úgy nézem, ennek úgy 80 lehet a vége (bár a magyar Wikipédia legendáriumában van egy sztori, hogy a '90-es években az M7-esen lefotóztak egy BTR-konvojt a rendőrök 135-tel). Ahogy egy német szaklap fogalmazna, a karosszéria átláthatósága rossz, a sávváltás maga lehet a rémálom, a vezető hiába tekergeti a fejét, valójában a magasan kiülő társa néz szét. De ami a legszebb, a páncéloson van index.
Sőt, használják is.
