Ki akartam próbálni egy szar automatát, és végre sikerült
Magyarországon olyan bevallani a Swift-szüzességet, mint alázatosan elrebegni az új szomszédokkal ismerkedős bográcsozós bulin, hogy te igazából nem szereted a pálinkát. Sőt, rosszabb: nem kérsz. Tájidegen, megöli a bulit, és látod a másik szemében, hogy “ezt meg minek hívtuk ide?” És mivel nekem eddig valahogy kimaradt, izgatottabban vettem át az autó kulcsát, mintha egy kék-fehér logó várt volna a szerkesztőség alatti mélygarázsban.