Az igazi botrányhős
Fürdőzik a sűrűn villanó vakuk fényében, mert ilyenkor érzi igazán, hogy megérte minden egyes tükör előtt töltött perc, azok a kómás pillanatok a magánklinika plasztikai sebészetén, akkor is pózolni a lesifotósoknak, amikor legszívesebben a pokolba kívánná az egészet. Mert nem lehet úgy kiülni egy kávézó teraszára, hogy ne mutogassanak rá, súgjanak össze a napilapokat bújó nyugdíjasok, és közben szegezzen rá valaki egy teleobjektívet a bokorból.
