hirdetés

A karácsony hagyományosan a család ünnepe, az év végi pihenőnapok alkalmasak a nagy összejövetelekre, a nagy lakomákra és a nagy filmezésekre is. Ha már megnéztük a legjobb karácsonyi mozikat, jöhetnek az autós filmek! Kiválogattuk az autóbuzik szemével is hiteles, komolyan vehető és időtálló darabokat, amiket a család többi tagja is velünk együtt élvezhet. Akinek sok ideje és kreativitása meg néhány hozzá hasonlóan őrült barátja van, még tovább is gondolhatja a sztorikat, és olyan elképesztő projekteket hozhat össze, mint ezek a francia srácok, akik a Taxi 2 rendőrautós jelenetét vették újra…modellautókkal.

Gulácsi Bence - Párbaj (1971)

Talán ne a szentestei vacsorához, de 26-án, a 13. szelet sütemény után csak ajánlani tudom Steven Spielberg korai klasszikusát, a Párbajt. Ez az 1971-es thriller mesteri példája annak, hogyan lehet kis költségvetéssel és minimális eszköztárral egy piszkosul izgalmas és feszült filmet készíteni. Persze az autórajongóknak is lesz mit néznie. A film egyik főszereplője, egy démoni kinézetű, 1955-ös Peterbilt 281 garantáltan beleég mindenki emlékezetébe, ahogy a protagonista által vezetett, piros Plymouth Valiantra is rákíván az ember a stáblistáig.

Balogh Bence - Gengszterek sofőrje (1978)

Aki annak idején játszott a népszerű, Driver című játékkal, több fontos elemet is ismerősnek talál ebben a tévében ritkán ismételt, klasszikus krimiben. Maga a korszak, a helyszínek, az üldözések, a rendőrök szirénájának hangja, sőt, még a kerekek csikorgása is a The Driver-t idézi. A nyers, szinte már művészfilmes hangvételű mestermű ugyanis egy rejtélyes sofőrről szól, aki maga dönti el, kinek a megbízását vállalja el. Ő egy szűkszavú, rideg zseni, akinek senki sem parancsol, és akit megszállottan próbál elkapni a szintén névtelen nyomozó. Ez a macska-egér játék a film hivatalos vezérfonala.

A lényeg számunkra az aláfestő zene nélküli, V8-ra hangszerelt, esti fényekben is jól látható, szépen fényképezett és higgadtan vágott autós üldözésekben van. Én csak ülök, és átadom magam a kaszkadőrök lebilincselő munkájának, és mindig ugyanúgy beleélem magam abba a hangulatba, ami az első perctől az utolsóig nem ereszti a nézőt. A csodáért az író-rendezőt, a 48 órát és a Megint 48 órát is jegyző Walter Hillt illeti a dicséret.

Perlaki Péter - Rázós futam (1986)

Ez az a film, ami senkit nem érdekel, hogy miről szól! Őszintén szólva, én sem emlékszem, de arra kristálytisztán, amikor ovi helyett otthon matchboxozás közben rongyosra hallgattam VHS-en a háttérben a szuperállat, pinkre pimpelt Trans Am V8-at, aminek annyi fokozatot szúrtak, hogy bármelyik Halálos iramban epizód csókolommal köszönhet neki. Szóval most tényleg, mit mondjak? 100 százalék hangulat, 100 százalék autózás, 100 százalék nyolcvanas évek big dick energy! Erről ezt kell tudni. Meg azt, hogy: „Gyerünk bébi, dorombolj Casey-nek!”

Hava Dániel - Megalopolis Express Way (1988)

Két teljesen eltérő korszakot és szubkultúrát bemutató filmet ajánlanék. Művészetileg egyik sem kiemelkedő alkotás, de a hangulatuk zseniális, egy téli délutánra mindkettő hibátlan választás. A Megalopolis Expressway sorozat egyik része sem történetben, sem színészi alakításokban nem megy mélyre, de olyan atmoszférával adja vissza a japán autós kultúra hőskorát, hogy minden hibáját elnézzük, miközben a neonfényben úszó Tokió autópályáin harcoló ikonokat nézzük.

Az 1971-es Two-Lane Blacktop teljesen más szegletét mutatja be a dolgoknak. A hetvenes évek elején két szűkszavú srác és egy Chevrolet 150 társaságában merülünk el az amerikai utcai versenyzés világában. Túl sok karakterfejlődést vagy mondanivalót itt sem kell várni, a szövegkönyv is ráfér egy kólás dobozra, de az első versenynél azonnal megbocsátunk neki.

Jakusovszky Kristóf - Ronin (1998)

Rengeteg olyan autós film létezik, amiért rajongok, és akárhányszor meg tudom nézni. Épp ezért nem lesznek nagy megfejtések, nem szándékozok legjobbat avatni, hiszen minden film más, mindenkit máshogy érint meg, így aztán ezeket objektíven összehasonlítani lehetetlen. Egy pattanásig feszült, rettentő izgalmas klasszikust javaslok két hatalmas kajálás közé: idén mindenképp tekintsd meg a Ronint!

Kár lenne túlmagyarázni: John Frankenheimer fordulatos akció-thrillere nem véletlenül kerül elő rendszeresen, ha a legkirályabb autós filmekről vagy akciófilmekről van szó. Robert De Niro, Jean Reno, Stellan Skarsgård, Natascha McElhone és Sean Bean parádés, a feszültségtől lerágod a körmeidet, miközben a sztori a film elejétől a végéig érdekes marad. A filmtörténelem egyik (ha nem a) legjobb autós üldözése már csak bónusz: ahogy a BMW E34 M5 és a Peugeot 406 felszántják Párizs utcáit, az valami egészen mesteri.

Ha egy kicsit lazítanál, és továbbra sem ragaszkodsz a karácsonyi tematikához, akkor levezetésnek azért told be A Gyűrűk Urát, és azt se feledd, hogy itthon december 26-án érkezik a Stranger Things utolsó évadának második fele!

Sturcz Bertalan - A leggyorsabb Indian (2005)

Nem szeretem a karácsonyi filmeket, és nincs olyan mű, amit minden évben megnézek az ünnepek alatt. Viszont ebben az időszakban a hangulathoz hasonló, könnyed, szórakoztató, néhol visszafogottan vicces, esetleg felemelő filmeket szeretek nézni, és azt hiszem, hogy ezen kritériumokkal a tökéletes választás A leggyorsabb Indian. Egy megható történet arról, hogy egy idős férfi világrekordot akar felállítani a házilag tuningolt, ősöreg Indian motorjával, és mindent megtesz azért, hogy ez sikerüljön.

Összességében is elmondhatom, hogy az egyik kedvenc filmem. A sztorit kedvesen tálalták, Anthony Hopkins pedig változatlanul zseniális színész, aki kiváló választás volt Burt Munro szerepére. Nagyapai gondoskodással tölti meg a karaktert, akivel tényleg minden megtörténik, ami csak lehet, de kedvességgel, lelkesedéssel vagy igazságossággal mindig kimászik a konfliktusokból. Végül pedig... Na jó, ha még nem láttad, nem rontom el. Ja, és az egész film megtörtént esemény alapján készült, ez pedig ad az egésznek egy izgalmas hátteret, bebizonyítja, hogy az élet írja a legjobb sztorikat.

Pásztor Csaba - Nyomd bébi, nyomd! (2017)

Szörnyen rossz magyar címe ellenére a Nyomd, bébi, nyomd! az egyik kedvenc autós filmem - még akkor is, ha nem ez a fő profilja. Edgar Wright krimikomédiájának sztorija felejthető, egy fiatal getaway driver rossz társaságba keveredik, majd szerelembe esik, és valamelyest emiatt megpróbál jófiú lenni, bár ennek ára van. De nem a történet, hanem a karakterek és az azokat alakító színészek (Ansel Elgort, Kevin Spacey, Jon Hamm, Jamie Foxx), valamint Wright különleges vágási technikája miatt lesz igazán jó film a Baby Driver (maradjunk az eredeti címnél).

A fő és mellékszereplők változatosak, a színészek illenek a karakterekhez, főleg Kevin Spacey, aki a bankrablások mögött álló mastermind szerepét játssza. Emellett Wright még mindig tökéletesen tudja a jeleneteket összemosni a zenékkel, amik nem háttérzenék, hanem azt halljuk, amit a főhős hallgat iPodján (fun fact; ha kiveszi az egyik fülesét, akkor csak az egyik oldalt szól a zene). A film legkirályabb jelenete számomra az eleje, ami tökéletes kedvcsináló is egyben, hogy megnézd az ünnepek alatt.

Hamvas Tamás - Az eltévedt golyó (2020)

Én is vágom a centiket a Stranger Things befejező évadáig, amiből a következő adagot mi Magyarországon 26-án, a befejező részeket pedig január 1-jén láthatjuk. Engem egyszerűen felfalt a világa, a nyolcvanas évek neonfényeivel, ruháival, zenéivel és a thriller, a horror és a vígjáték egyvelegével. Sokadjára is rendesen izgulok a részek alatt. A Duffer tesók zseniális sorozatot alkottak, amiből nem maradhattak ki az autók sem, Harrington BMW-je pedig végre komoly akcióban is látható, de vannak még érdekességek az egész sorozatban. A képi világ hitelességére extra módon odafigyeltek, a felelőse egyébként épp a Joyce Byerst játszó Winona Ryder, akinek a korszak gyakorlatilag pályafutása kezdetét jelentette, és a Stranger Thingsben is imádni való.

Azért, hogy valami extrán autós nézni valót is ajánljak neked, ott a háromrészes Lost Bullet – amire nekem alapvetően Balogh Bence hívta fel a figyelmemet. Nagyon furcsa autós film 2025-ben, mert egészen klasszikus, dugig autózással, üldözésekkel, ütközésekkel, különleges kaszkadőr mutatványokkal és érdekesen nagy szerepet kapott, ritka autókkal. Francia film, és ők aztán verhetetlenek, ha autós moziról van szó. A Lost Bullet sztorija kicsit klasszikusnak mondható, de szinte teljesen hiányzik belőle a humor, amitől viszonylag hamar egészen nyomasztóvá válik, miközben az autózás miatt érdekes rajongói szál fűződik bele. Az alkotók között igazi rocksztárokat találunk, a kaszkadőr mutatványokért a 60 éve filmeken dolgozó Jean-Claude Laginez és Emmanuel Lanzi feleltek, előbbi már a Roninon is dolgozott, ő volt Robert De Niro dublőre az autós jeleneteknél.

A Lost Bullet technikailag láthatóan az autós üldözésekre fókuszál, a hiteles balesetekre és a főhős, valamint az autója erősen túlzó képességeire. A képi világ utómunkájában és színészi játékban nekem nem tűnt túl erősnek, ezért sem igazán érzelemdús a drámai vonal, legalábbis számomra. Nem is volt rá akkora a keret, mint régebben, az első részt kompletten 38 nap alatt forgatták le, és ahhoz képest iszonyatosan sok akciót tömtek bele. Valamit látott benne a Netflix, mert mindhárom részt ők támogatták, és az biztos, hogy a realitáshoz ennyire hasonlóan közeli autós film nem igazán volt az utóbbi években. Nézhető, sok benne az autózás, van akció és verekedés, egy főhős, akinek lehet szurkolni, autók, amiknek várni a felbukkanását és mutatványok, amiken lehet legeltetni a szemünket. Megéri azt a 90 percet, a sztori miatt pedig úgyis megnézed majd a folytatást.