Épp a kellő fineszességet adják az arany kerekek és teleszkópok. 43 mm a csövek belső átmérője
Két, 310 mm-es tárcsa elöl
Hibátlan a kidolgozás, mert ez Yamaha
Itt minden szabványos
Az egyetlen futómű-állítási lehetőség, és ez is nehézkes
Középen minden fekete
Osztott bura, hogy vagány legyen
Itt a lapított konzervdoboz, ami senkinek sem tetszik
Elöl egyáltalán nem lehet állítani semmit a futóművön
Állítólag pár ezer kilométeres korára már finomabb lesz a váltó. Most még karcos és nehézkes volt
Az utcai Yamahák közül ezen van a leghosszabb leömlő, így tud elég nagy lenni a nyomaték, elég lent. Formatervezési fogásnak sem utolsó
Ha van olyan, hogy szép, de legalábbis esztétikus vizes blokk, akkor talán ez az. 6000-ig egy civil, erős motor, utána karaktert vált, megsokszorozza a póvert, de nyers is lesz
Trükkös szélterelők. Nekem nem tereltek eléggé
Innen a kuplung oldal
Kétbovdenes gáz, állítható távolságú fékkar, de hiszen ez már rég követelmény
Egyszer 267 milliméter átmérő lassít hátul. A lengővilla egyszerű acél
Egy szög, ahonnan azért legalább vicces a kipu
Lékelt alul a plexi, hogy ne bubogjon a fejünk nagy tempónál
Ez szép, basszus
Arany kerékfestés rulez
Hátul nem valami kényelmes az ülés
Ami kell, nem több. De elegánsan
Mai mércével ez egy tágas rakodóhely. Talán bele is fér a motoros EÜ
Mindenhonnan jól néz ki
A futóműve teljesen állat, még ha nem is állítható