Fotó:
Most még látszik, melyik karosszériaelem új és melyik javított. A fényezésre nem szoruló részek maszkolása után a fedőlakk mindent eltakar majd
Az autógyárakban az alapozóréteget kataforetikus fürdőbe merítve viszik fel a karosszériákra
A többi réteget elektrosztatikus szórással hordják fel
A javítófényezés gyökeresen más; a jó öreg sűrített levegős szórópisztollyal viszik fel a bevonatrendszer összes rétegét
Jól néz ki, igaz? Érdemes lenne megvenni
Vagy mégsem? Festékrétegződés-vizsgálattal kínos dolgok derülhetnek ki. Ennél az autónál például, hogy kettőből rakták össze. Íme a tető illesztési vonala az első ülések fölött
Makulátlanul megőrzött, vagy gondosan felújított veterán?
Előzményfotók hiányában a festékrétegek adják meg a választ
Az eredeti karosszériaelem a négy réteggel: alapozó, töltő alapozó, pigmnet és színtelen lakk…
egy bontott elem kékről átfényezve, és…
egy másik, amelyik eredetileg piros volt. Mindez egy autón
A festékbevonat teljes vastagságát megmérve tudhatjuk, hol érdemes a bevonat rétegződését vizsgálni
A mért vastagsághoz állított kézi festékmaróval készíthető el a vizsgálókráter
A digitális mikroszkóp kis mérete lehetővé teszi a nehezen hozzáférhető helyek vizsgálatát is
Ez alvázszám jónak néz ki…
közelebbről szemlélve sincs rajta semmi gyanús…
a festékrétegződés-vizsgálat azonban kimutatja, ami a lecsiszolt rétegek alatt látszik – eredetileg nem ehhez a kocsihoz tartozott a szám
Olykor egy karosszériaelemnek több élete is van
A festékrétegződés-vizsgálat elemző programjának színegyezőség vizsgálatára szolgáló felülete