Fotó:
Totalcar
Már teljes szerelékben a Vespa
Ez a slusszkulcshoz való hozzáférést biztosító flepni. Pereme van, de sok órányi szakadó eső akkora tócsát hoz létre itt, hogy átbukik rajta a víz
Gianni ennyit tudott tenni kényelmünk érdekében
Amikor otthonról elindultam, még csak épp szemerkélt az eső
Gellért tér, indulás
Már Budapestről kifelé gyanús volt, hogy lesz itt víz bőven
Martonvásáron Dani belátta, hogy fel kell húznia az esőruhát
Egy bezárt étterem verandája volt az öltözőnk és parkolónk egyben
Sümeg előtt fél órával. Amikor itt leszálltam a motorról, csak annyit ordítottam - megdöglünk!
Igazából egy kézszárító képtelen záros időn belül megszárítani a motoros kesztyűt
Dani csak röhög rajtam, de a keze remeg
Fejedelmi lakománk maradványai a sümegi Shell-kúton
Tankolás a csodás sümegi vár előtt. Dani még sose látta közelről. Most se
Sokat azért nem látni esőben a plexin át. Éjszaka már eldöntöttem a motort és úgy kukucskáltam ki mögüle száz kilométeren át
Dani se látott sokat, neki egyfolytában párásodott a sisakplexije
Az ott már az Őrség tábla
Csalóka napfény: néha láttuk a kék eget. Aztán elfordult alattunk az út, és irány a fekete felhősáv
Van ám szépség a rossz időben is. De motorról viszonylag nehéz értékelni
Éjjeli tankolás. Megálltunk a hegy tetején, mert már nem volt sok benzin az Innovában. Tíz kilométerrel odébb megtaláltuk a Harrach-panziót, de másnap legalább teli tankkal kezdtünk. Nem is találtunk újabb kutat vagy száz kilométeren át
Ezt pillantottuk meg a szörnyű, ködös, orrunkigselátós szerpentin túloldalán, valamikor este fél kilenckor. Ahogy Dani mondta - erre a panzióra rá volt írva, hogy itt alszunk
Óriási Wienerschnitzel, villámgyors net, isteni sör - mindez a félórányi forró zuhany után. Lehet ennél szebb az élet?
Szürreális reggeli látvány a szobám ablakából. A köd később felszállt, beburkolt bennünket, de mi akkor alábuktunk
Ébredezik a Vespa
Ekkora szálloda, és mi egyedül voltunk benne
Percekkel korábban egy álcázott autó húzott el itt
Hadra foghatóan
Ausztriában motorozni - álom
Tisztul az idő, röviddel később már megkaptuk a napot
Ilyen aszfaltot mindenhová
Ott, a hegyeknél már süt
Mindegy, mivel érkezel, biciklivel, robogóval, nagymotorral - az út egyformán hihetetlen. Autóval negyede az élmény
Felhőket pöfékelnek a hegyek
Innentől tomboltunk, úgy élveztük
Azért jó kis utakon menni, mert ötkilométerenként más a táj, minden település egy új világ. Iszonyú sokat lát az ember
Fejes a kanyarba
Aztán jöttek a nagy hegyek, kicsit elromlott az idő, de így még wagneribb lett az egész, nem bántuk
Utolsó kép Ausztriából, negyed órával később Szlovéniában voltunk
Ez az alagút köti össze Ausztriát Szlovéniával. Jó hosszú
A harmadik országba léptünk
Ez bizony, bazira megnyúlt
Megkentük, megfeszítettük a láncot, megérdemlünk egy kávét. Ja, hogy van wifi is? Akkor posztot is írunk!
A bledi tó, amire két nap is kevés, nekünk viszont volt rá negyed óránk
Kis sziget van a tó közepén, mai napig aktív templommal. A hívek csónakon mennek misére
Szlovéniáról a többségnek az a rövidke tengerpart jut eszébe Portorozsnál, pedig hegyekkel és tájakkal még sokkal jobban áll
Itt meg kellett állnunk, nézzék a hegyeket. Az a Triglav-csoport, a vezetékekért pedig elnézést kérünk
Ez a látvány Krjanska Gora mellett fogadja az utazót
Háttérben Krjanska Gora, bár a Dani elég sokat kitakar belőle
Még mindig Krjanska Gora, ami egy szuper kis városka
Indulás az 1611 méteres hágónak a Triglavokban
Az út olyan barázdált, mint maga a hegy, amire felvezet. De talán a képen is látszik, hogy lenyűgöző, ott motorozva pedig végképp eláll az ember szava
Ez csak úgy, motorról készült. Látszik rajta, de azért valamit sejteni lehet, milyen szép
Tartósságilag biztosan jobb így, de motorozásilag elég szörnyű, hogy minden hajtűkanyart macskakövekkel raktak ki
Mi voltunk Hillary az Everesten. Tudom, más sokkal többet, sokkal kisebb motoron ment, sokkal durvább helyeken, de nekünk nagy dolognak tűnt, ott
Átbuktunk a hágón, ez a rémületes hegyvonulat a túloldal
Ha valakinek rémlik még a név: ez az Isonzo folyó, ahol az első világháborúban óriási csaták zajlottak, sok magyar honvéd is életét vesztette itt
Tibby biztos értékelte volna: dupla magas tetős kombi CX a templom tövében
Hurrá, az olasz határ!
Egy rövid suhanás, és Robogóföldön vagyunk
Trieszt és nem die. Megfáradva bár, de csapataink teljesítették a missziót. Háttérben az a tenger, olyan háromnegyed hét lehet
Még egy kis trieszti látkép. Feljebb a parton a Sissy-kastély, azaz a Miramare
Dani erőt gyűjt, de nem adnak neki a járókelők
Valami nagy épület Triesztben, a lényeg, hogy látszik, felismerhető és jót lehet tespedni a lépcsőjén, miközben az ember robogót szpottol
Világmegváltó gondolatok születtek itt. Na nem tőlünk, persze
Egy tipikus olasz, városi robogóparkoló apró szeletkéje a mi két gépünkkel a legszélén
Amúgy szép állapotú volt az R100-as BMW, de az óráit szinte kristálylemezekké szítta a nap
Így nézett ki - én elfogadnám
Csomó régi, de tényleg nagyon régi Vespa van még használatban. Ez egy hetvenes évek eleji Primavera 125
Húsz perc alatt összedobtak nekünk egy szobát Postojnában, ahová utolsó erőnkkel estünk be. De jó, mehettünk kajáldát keresni, majd posztot írni. Ilyenkor nehezen veszi rá magát az ember ilyenre
Szállásunk, amely a korábbi lakók által szerteszéjjel hagyott szakállszőrökről, a kilopott izzós éjjeli lámpákról, a világ egyik létező leglassabb wifijéről és a hidegvizes zuhanyról vált számunkra emlékezetessé
Ebben a garázsban aludtak a motorok. Igazából egy eredetileg talán lakásnak szánt, ma asztalosműhelyként szolgáló terem volt
Végre, a világhírű postojnai barlang, benne kisvasúttal! Mindjárt bemegyünk
Bemegy a lóf... Ott a tábla, következő vezetés 12.00-kor
Ilyen a barlang belül is, magyaráztam Daninak, nem vesztették sokat
Motorjaink kábé fél kilométerre a parkolóban
Őszi szlovén kacskaringók és fák
Már a magyar határ közelében, Ljutomer mellett
Végre itthon, Lenti mellett az első Mol-kúton. Ezer kanyart megjárt motorjaink álmélkodva nézték a határig vezető nyílegyenes szakaszon fel-alá jaszkarizó CBR-es csávót
Dani beállt ablakmosónak
Berhidán, a már bezárt, de csak miattunk még egy kicsit túlórába menő benzinkúton tudtam tankolni, venni benzint a Dani motorjához, aki nyolc kilométerrel odébb, Sólyon dekkolt a kutyavonyító sötétben
Egy pillepalacknyi benzin egy ilyen motornál fél tank
Sólyon, a tervekhez képest kábé háromórányi késéssel, feltankolva végre
Kicsit megfagyva, de innen nyélgázon húztunk haza. Dani valamivel egy előtt ért haza, én kicsivel háromnegyed után. Megtettünk 595, illetve 611 kilométert aznap. Ez már elég sok ilyen kis robogón
A GPS-tok, aminek rögzítése mellett befolyt a víz a kézvédőbe. Máskor ügyesebben rögzítem, bár ezzel is tököltem vagy egy órát, hogy a motornak se legyen baja, lássak is, és ne is essen le