Fotó: Papp Zoltán / Veteran Autó és Motor
Eléggé elfáradt, de legalább egyben volt
A mo­to­ron lé­vő szám nem a lö­ket­tér­fo­ga­tot, ha­nem a nyo­ma­té­kot jel­zi, font­láb­ban
Tipikus ötvenes évekbeli amerikai belső, megspékelve a forgó számlapos sebességmérővel. Városi és vidéki üzemmódban használható a rádió
A kellően hátra helyezett, negatív dőlésű A oszlop nem sokat takar a látótérből
A csomagtér hektárban, a króm tonnában mérendő
Két­szer ek­ko­ra da­rab­szám mel­lett sem lett vol­na gaz­da­sá­gos a gyár­tás. És nézzék a lukat az elején!
Már a színkombináció sem segít
Ubor­ká­nak be­cé­zik az oldalt elhelyezett paj­zsos zöld emb­lé­mát. Természetesen beszerezhetetlen
Meg­bíz­ha­tat­lan volt a Tele­touch, és szo­kat­lan is, so­kan kürt he­lyett a vál­tó­hoz kap­tak vész­hely­zet­ben
A kárpitozás Szalai Antal munkája. Általa találtunk az autóra
Kilógó embléma nélkül nem luxus a luxus
Ere­de­ti­leg kes­ke­nyebb masz­kot ter­vez­tek, de a mér­nö­kök hű­té­si prob­lé­mák­tól tar­tot­tak. Aki ismeri a típust, tudja, minek hívta ezt a hűtőrácsformát a nép...
Egri Alberték há­rom évig dol­goz­tak a kocsin
Az ötcentis ültetés miatt nem billeg annyira. Mai szemmel így csupán a fékek gyengesége életveszélyes
Állítólag nem tetszett a vevőknek a hátsó lámpa. A burák alját és a kétféle fényezést összekötő elem mindenesetre stílusos