Fotó:
Winkler Róbert / Totalcar
Nem öregedett a formája, hiszen soha nem volt korszerű
Ebben sokáig nagyon hittek a japánok: a fényezésnél világosabb körbe-műanyagozás
Az orrát mozdony-ködlámpák teszik karakteresebbé
A hátulnézete a legelegánsabb
Másfél tonna, 8,5 alatt van 100-on, de nem arról szól, hogy ezt próbálgassuk
A hatalmas, elhúzható üveg-tetőablak az egyik fő vonzereje
Erről a rali-témáról a Subaru már elég régen lejött
Dúskálunk a kályhaezüstben, de eddig nem karcolódott
Ha valakit nagyon érdekelne, van-e töltés, és ha igen, mekkora
Van már magyar navi, Garmin alapú, rettenetes dizájnú, de van
Kézzel is kapcsolható automata, de ősi japán automata-szokás szerint úgy is lassú
A fekete gomb a shift lock, amivel vontatáshoz álló motornál is N-be tudjuk húzni a váltót
Még nappal is jól látszik, éjjel meg már szinte vakít a piros kulcslyukvilágítás
A Subaru jó bőröket csinál, láttunk már 300 ezres Legacyt, abban is ilyen volt
Alap: ne üljünk be magunk mögé
A gyerekülésben sincs nagy lábrázás
Itt is látszik, mennyire nem nagy az Outback: a hátsó oldalablak csak ennyire fér bele az ajtóba
A keret nélküli oldalablak merevítési ellentételezésére a hátsó alá raktak egy ilyen csatlakozót. Az amerikai törésteszten jól is szerepelt.
A korszakban ez volt a Subaru legdrágább modellje, így a vezetőoldali ablak FELFELÉ is automata (!!!)
A korabeli Outback állapotának egyik legbiztosabb indikátora: megvan-e ez az árnyékoló
459 liter, talán ebből kellett volna elvenni egy kicsit a hátsó lábtér javára
Megvan a gyári pótkerék, szépen konzerválva
3 liter, 245 ló, 3 híján 300 Nm, természetesen szívó kivitel
A szelepvefél-fedél, Tamás, és a szombathelyi felszabadulási emlékmű
A hathengeres boxer szívócsövei egy vedlő madárpókra hasonlítanak
Szép egészséges az alja