Fotó:
Sági Elemér / Totalcar
Már a bejáratnál szembejön egy ilyen lámpákból és rozsdamentes acélból épített installáció. Sejteni lehet, hogy nem egyszerű közlekedési múzeumhoz hasonló élménnyel fogunk találkozni a hatalmas épületben.
Nem éppen egy hippivágen, a neve mégis Flower Power. Rolls-Royce Phantom V 1968-ból, harsány színekkel és mintákkal rendesen körbepingálva egészen mellbevágó élmény, szürreális hatást kelt.
Hotchkiss motorblokk, mint festővászon. A hetvenes évek elejére teljesen eltűnt márkát egy amerikai fegyverkovács alapította Franciaországban, egészen 1954-ig gyártottak autókat, amikor a konkurens Delahaye felvásárolta a céget. Hotchkissekkel nyertek nem
Vízbű’ veszi ki a zokszigént. Hidrogeno vízből nyert elektromos hajtással működő prototípus, 2010-ben Németországban gyártották ezt az egyetlen, Aliennek csúfolt példányt a múzeum számára.
Az 1930-ban gyártott Nash 8 4900 ccm-es 8 hengeres, 100 lóerős "Ambassador" büszkén ágaskodó emblémája maga is egy időtálló ipari műremek.
Bamba tekintetű amerikai Richmond 1908-ból. Vastag bőrből készült kanapéról lehetett tekerni a lakkozott fakormányt, fonott esernyőtartóval az oldalunkon.
A 30-as években az oldallégzsákot még nem találták fel, így a krokodilbőr ülésekben tespedve csinos üvegbutykosból elfogyasztott itallal lehetett előre tompítani egy esetleg bekövetkező baleset következményeit.
Az első világháború után a megmaradt repülőgép motorokat ilyen módon, gépjárművekbe beépítve is megpróbálták hasznosítani. A francia Marcel Leyat Helicron 2 1932-ben készült prototípusából összesen kettő darab létezik a világon, itt az egyik.
Tombol az Art Deco. 1938-ban gyártották ezt a Panhard Et Levassor-t, amelynek 2900 ccm-es, hathengeres motorjából 100 lóerőt nyertek ki. Hat évvel azelőtt a Nash V8-asa, közel dupla ekkora hengerűrtartalomból hozta ki ugyanezt. Különlegessége a középre he
A sirályszárnyas Mercedes SL300 1956-ban abszolút csúcskategóriás luxust képviselt. Korának leggyorsabb szériagyártású autója, a világ első szériában beépített befecskendezéses motorjával, jelenleg is egy vagyont ér, most meg?! Ezekkel a helyes, kockás ül
Packard Twelveben tombol a korabeli pompa, rózsafagyökér és kézzel festett kristálykészlet az úri közönségnek. Ezt a szettet simán el lehet képzelni egy süppedő bőrfoteles szivarszobában is.
El Pampero, eredeti prototípus 1912-ből. Ackroyd báró a Brit Légierő pilótája tervezte és építette, 1000 ccm-es, kéthengeres motorkájával aszfaltszaggató, 12 lóerős teljesítmény leadására volt képes. A bárót néhány évvel később egy légicsatában megölték.
A Fekete Macska, Jaguar XK120 Roadster 1952-ből. 3500 ccm-es, 160 lóerős, hathengeres motorjával és formájával a Londoni autószalonon, 1948-ban tartott bemutatója után óriási sikervárományos volt, ám végül különböző nehézségek miatt a gyártás nehézségekbe
A 20-as, 30-as évek autói jó alapnak bizonyultak az elvetemült tuninghoz. Ilyen egyedileg épített, fényezett példányokkal is találkozhatunk, természetesen a legapróbb részletekre is igényesen odafigyelve, ahogy ez az ülés is bizonyítja ezzel a brutál halá
Michael Jackson Swarowskival díszített Rolls-Royce-a. A háttérben egy fotó, illetve egy fellépőruha a halhatatlan zsenitől. Ennél kevés hivalkodóbb dologgal lehet helyet változtatni, ami Jackonak a személyiségéhez alapvetően passzolt. Egyébként ő maga is
Magával ragadó részlet a Packardról. Ezek a szexi ívek, súlyos vasak és krómok úgy tűnik lassan végleg feladják a küzdelmet és teljesen kihalnak az autóiparból.
Cseh remek. A hátulról gyönyörű, elölről bizarr módon háromszemű Tatra T87 1947-ben maga volt a csoda, erről az alacsony fogyasztású, magyar formatervezésű extravagáns típusról egyébként néhány hónappal ezelőtt már
Unic 1920-ból. a kiállított modell érdekessége, hogy Sonia Delaunay dekorálta az itt kiállított darabot. A francia-ukrán származású kubista festőnő az első hölgy, akinek a Louvre-ban művét állították ki, még életében.
Ez az elképesztő gyönyörűség egy Lancia Astura 1938-ból. Van itt ezen kívül egy vér szerinti rokona is, azzal Mussolini parádézott egy ideig.
Valamirevaló autógyűjtemény Ferrari nélkül? Ugyan már. A portugál gyűjtő egy 1956-as 250 GT Speciale-t söpört be, ilyen autók másfél millió dollár körül cserélnek gazdát.
Bukólámpa 1937-ben? Lehetséges! Nem sci-fi, az amerikai luxusautó gyártó Cord ebben az eszetlenül gyönyörű kabrióban már akkor megcsinálta. Ráadásul mindezt félautomata váltóval, az USA-ban elsőként elsőkerék-hajtással, a típus óriási szenzáció volt a new
Mint egy középszerű focicsapat mezén, annyi az embléma ezen a Cadillac Imperialon, mégis valahogy jól áll neki.
Újabb gyöngyszem a tuningrészlegről: La Bomba, az 530 lovas V8-as szörnyeteg orra is fenyegetően tolja a levegőt. Egyébként a múzeumban még arra is lehetőségünk van, hogy akár Grace Kelly limuzinját kibérelve ruccanjunk át Marbellára.
Ezzel a modellel játszotta hattyúdalát a Cord-Auburn-Duesenberg konszern 1937-ben. A gyönyörű, kompresszoros Auburnre és társaira egyszerűen nem volt fizetőképes kereslet a világválság után, így abban az évben le is húzták a rolót.
Absztrakt roncsautó a művészet oltárán feláldozva. Rengeteg installációt találunk nem csupán a divattal kapcsolatban, hanem vintage benzinkút oszloptól kezdve cirádás felniken át gyakorlatilag bármivel találkozhatunk a látogatás során.