Fotó:
Rover JET 1 (1952) Az angol cég 1950-ben építette meg az első, autókban is elférő gázturbináját. A hajtáshoz megfelelő kaszni viszont csak 1952-re készült el, és még ebben az évben 208 km/órás sebességrekordot állított fel az autó. Néhány hónappal
Fiat Turbina (1954) A Rover után a Fiat volt a második, amely épített egy koncepció-versenyautót gázturbinás hajtóművel. A Turbina kasznija 0,14-es légellenállási együtthatójával több mint harminc évig a legáramvonalasabb autó volt a világon. A beé
Fiat gázturbina (1954) A Fiat Turbina sebességváltó nélküli hajtóműve nagy hasonlóságot mutat a repülőgépek hajtóművével. A hatvanas évek elejére azonban már kompaktabb és hatékony hűtéssel rendelkező hajtóműveket építettek. A magas üzemanyag-fogya
Renault Étoile Filante (1956) A francia hajtóműgyártó, a Turbomeca 1954-ben felkereste a Renault-t, hogy építsenek közösen egy gázturbinás versenyautót. Hosszú kísérletezés és tesztek után 1956-ra elkészült a Renault versenyautója, amelyet az USA-b
GM Firebird II. (1956) A General Motorsnál nem úgy vélekedtek, mint a franciáknál. Az üzemanyagot aprópénzért árulták, a gázturbinás autóknak pedig az volt az egyik, és talán egyetlen előnye, hogy gyakorlatilag bármilyen üzemanyaggal lehetett tanko
Golden Dolphin (1956) A nevével ellentétben ez a 11,5 méter hosszú, 18 személyes busz nem az angolszász világban, hanem Olaszországban, a Viberti cégnél született. Az 1956-os genfi autószalonon bemutatott prototípusban egy, a padló alatt elhelyezet
Overland Train TC-947 (1958) Minden idők egyik legfurább járműve volt az Overland Train. RG Le Tourneau 1950-ben alapította meg a Le Tourneau Inc. nevű cégét, amely számos különleges rendeltetésű járművet fejlesztett ki az amerikai hadsereg részére
ZISZ 127 Turbo/NAMI-053 (1959) A szovjet autókísérleti iroda (NAMI) 1959-re fejlesztette ki a ZISZ-127-es gázturbinás változatát, a NAMI 053-ast. A gázturbinás buszban mindössze tíz ülőhely volt, ugyanis kellett a hely a többi berendezésnek. A 360
Chrysler Turbine Car (1964) Mivel olcsó volt az üzemanyag, a Chryslernél úgy gondolták, hogy ideje megpróbálni egy olyan gázturbinás családi autó piacra dobását, amely elterjedhet az Államokban. A Turbine Car fejlesztése az ötvenes évek végén kezd
GM Turbocruiser II. (1964) A Chrysler rengeteg pénzt ölt a gázturbinás kísérletekbe, persze nem akart lemaradni a GM sem. Hamar bizonyossá vált, hogy a személyautókba a hatvanas évek technológiai szintjén nem éri meg beépíteni a gázturbinát, ezért
Ford Big Red (1964) A Ford sem akart lemaradni a nagy riválisoktól, ezért egy igencsak figyelemre méltó koncepció-teherautót építettek, természetesen gázturbinás hajtással. A gyár képviselői az 1964-es New York-i világkiállításon mutatták be, ahogy
Chevrolet Turbo Titan III. (1965) A GM annyira komolyan gondolta a gázturbinás járművek fejlesztését, hogy a két gyári Chevrolet teherautó gázturbinássá alakítása után, 1965-re megalkották a teljesen új karosszériájú Turbo Titan III-at, amelyet ker
Leyland 2S/350/R Turbo (1968) Ahogy az USA-ban, úgy a briteknél is hamar kiderült, hogy a gázturbina kevés jó tulajdonsága nem igazán hasznosítható a személyautókban. Ezért az angolok is inkább a haszonjárművek felé fordultak a hatvanas évek végén.
ZIL-132P (1969) Teljesen más utat választott a Szovjetunió. Már a kezdetektől inkább a haszon- és katonai járművekben szerették volna alkalmazni a gázturbinát. Ilyen volt a ZIL-132 is, amely egy háromtengelyes, kétéltű terepjáró katonai gépjármű. A
Belaz 549B (1970) A világ legnagyobb dömpergyártójának (amelynek napjainkban még az USA-ban is van leányvállalata) az egyik első kísérlete az volt, hogy gázturbinát építenek egy új háromtengelyes, 80 tonna teherbírású dömperbe. A jármű tervezése és
MAZ-547E (1975) A hetvenes évek közepén már sorozatban gyártott MAZ-543-as alapjaira építették a MAZ-547V-t, amelyet az új Pioneer rakéta hordozására terveztek. Ekkor még nem vetették el a gázturbinás hajtású változatot sem, ezért az egyik prototíp
KrAZ E260E (1976) Az orosz mérnökök a hetvenes évek elejére úgy döntöttek, hogy a mindenevő, nagy fordulatszámú és nyomatékos gázturbinákat a katonaság által használt járművekbe fogják beépíteni a jövőben. Ezért az egyik prototípus KrAZ 260-ast áta
T-80 közepes harckocsi (1976) Majd harminc évnyi próbálkozás után a Szovjetunióban végre megtalálták, hogy hol lehet létjogosultsága, az ekkorra már megbízhatóan működő gázturbináknak. Természetesen a harckocsikban. A T-64-es közepes harckocsi bázi
M1A1 Abrams nehéz harckocsi (1980) Hogy-hogy nem, az amerikai hadsereg is arra a megállapításra jutott, hogy a gázturbináknak a harckocsikban van a leginkább értelme. Az Abramst a Chrysler Defense cég tervezte és itt jöttek jól a Chrysler Turbine C
Mercedes 2000 Concept (1981) A német szövetségi kutatási és technológia minisztérium az olajválság idején, egy olyan projektet indított, „Auto 2000 projekt”, amelynek az volt a célja, hogy bemutassa, milyen autók fognak közlekedni az ezredforduló k
MAZ 7907 (1993) A világ mai napig, legnagyobb teherbírású gumikerekes járművének a fejlesztése 1984-ben kezdődött. Az oroszok célja az volt ezzel, hogy egy olyan járművet hozzanak létre, amellyel egy háború esetén el tudják vinni a hátországba, a S
Volvo ECC - Environmental Concept Car (1992) Bár ránézésre egy kicsit béna, első generációs Volvo S80-nak tűnik, ezt a tanulmányautót hat évvel korábban építették, hogy a jövő biztonsági rendszereit és hajtásrendszerét demózzák. A biztonsági fejles
Jaguar C-X75 (2010) Az indiai Tata tulajdonában lévő Jaguar egy érdekes tanulmányautót mutatott be 2010-ben. A C-X75-ösben két kisméretű, 80 000-es for