Használtteszt: Fiat Bravo 1.4 16V – 2009. | Totalcar
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
✕
Fotó:
Lendvai Zsolt / Totalcar
Bár csak nyomokban, de emlékeztet az első Bravóra
A Bravónál már szériában alkalmazták a vetítőlencsés, vagyis projektoros fényszórókat
Ma már talán nem hat olyan frissnek, mint tíz éve, de nem is fáradt el nagyon a forma
Hátrafelé emelkedő övvonal, és szépen játszanak az élekkel is
Kizárólag ötajtós készült belőle, ami praktikusabb, de elég vagány lenne három ajtóval
A tengelytáv mindössze bő két centivel, a teljes hossz viszont több mint hússzal nagyobb a kortárs Golfénál
Talán ez a szeglete idézi legjobban az előző Bravót
Egész hosszú az orra
A 205/55 R16 gyakori méret, így aránylag épeszű áron vehetünk rá gumit
Innen látszik, mennyire vaskos a C-oszlop
A csomagtérajtó élén van egy pici szépséghiba
Ez azért innen is jól néz ki
A vonóhorog ezzel a motorral kissé optimista
Az irányjelző épp középen
Nincs rejtett kilincs, vagy egyéb frappáns ötlet
Kompakthoz egész képest hosszú géptető
A maszk - mintha egy Astonéból szelték volna
Nem snassz a beltér, állapota is egész jó
Az ülésekre egy alaposabb tisztítás azért ráférne
180 fölött kicsit lábtérben lesz szűk
Nagyot kell emelni, de ha már bent vagyunk, használható a mérete
Háromküllős kormány, perforált a két oldalon, egész pofás
Ez itt viszont elfáradt. Érdekes, hogy a probléma nem általános
A gyári rádió erősítőjével szokott probléma lenni
Ma már jóval elterjedtebb, akkor még nem volt annyira gyakori a csőműszer
Jó nagy felületen terül el a karbonmintás betét
A szoknya anyaga nem annyira kellemes
Elfeslett, és maga a gomb is mozog
A 90 lovas 1,4-es szívómotor volt az alap. A mindennapokban használható, autópályázáshoz gyengécske
Cserébe viszont nem nagyon szokott baj lenni vele
✖