Fotó:
Csikós Zsolt / Totalcar
Ducatimra fekerültek a csodálatos Termignonik, Kisbús Gyula jóvoltából
Lacus barátom szólt - neked nem nehéz nagyon a gázod? Aztán megkentem, most kétujjas
Kati Monstere is ment idén egész sokat
Ha madárcsicsergős tájakra tévedek, beteszem a dB-killereket, mert nem pusztítani akarok. Amúgy pont azért választottam Termignonikat, mert ezek nem csattognak és püfölnek, hanem finom, meleg, puha hangjuk van
Idén tavasszal érthetetlenül nagy kanyarral jutottunk el Weissenkirchenbe a két Gerencsérrel. Valahogy nem volt meg a rövidebb út az erdőn át, van ez így, ha az ember egy Ducatin ül
Ősszel meg Kati ötletére mentünk ki Ausztriába, mert mindenképpen menni akart a motorjával. Ha ő akarja, én engedek
Baromira élveztük a Distinguished Gentlemen's Ride-ot, bármennyire is pojácoid a neve. Ez egy jó rendezvény, jó céllal, s persze adakoztunk is, ahogy illik
Idén februárra Szűcs Sanyi megalkotta a pár milliméterrel nagyobb térvédőpárna-tartó lemezeket az AJS-re, ezért azok már nem akarnak állandóan leesni
Egyik tavaszi pilisi túránkon az AJS-szel. Meglepően sokat ment az is, de jönnek ki a bajai
Ősszel aztán elővettem a 33-ast is a hibernációból. Amikor beleülök, mindig megdöbbenek rajta, mennyire félelmetesen izgalmas vezetni, pedig csak a motor és a kormány jó benne (de ez a kettő elképesztően), a többi hulladék
Van olyan, hogy a kimegyavilágból-Mercedes lerohad, olyankor nem árt, ha kéznél van egy szarolasz, ami hazahúzza
A vizsga előtt elvittem a 33-ast Hamza Csabihoz, a lakatoshoz, mert volt egy pici luk a jobb első küszöbön (ugye, csak a B oszlopig csináltuk meg az autót három évvel ezelőtt), meg amúgy is gyanús volt az a sarok. Hát, ilyen képeket kaptam róla, amikor Ja
Idén egy műanyag vödör is a képbe úszott nálunk. Sose vettem még autót,amiben tesztelőként ültem, azaz a 124-es Mercimhez hasonló teszkocsim még lehetett volna 1994-95 táján, de nem volt
Végül is - sokkal jobb, mint az 544 ezer kilométere alapján gondolná az ember
Egy igazán rossz dolog történt az idén, az unokaöcsém
36 év nem sok
Bár csak három nap volt, az Alfával Magny-Cours-ba 3200 kilométere az év egyig ragyogó fénypontja lett, bár nem tudom, hogy erről Ludvigh Karcsi hogy vélekedik - ő mondjuk nem beszél róla sokat azóta
A Peter Auto-rendezvényektől egyáltalán nem idegen egy kis felsőbb osztálybeli allűr - magyarul sznobkodás. De ettől még hangulatos
A Tour Optic Auto Magny-Cours-i valószerűtlen színességében szinte fürödni lehet
Alfám tesói a pályán
Több száz olyan autó egy helyen, amikből nálunk jó, ha 1-2 van
Hazafelé a Bertone beleszagolt az anyaméh levegőjébe - jaj, ez valahogy nem hangzik jól... Mindenesetre elmentünk a milánói körgyűrűn, ehhez közel készült 1971-ben
Valahol fent, a hegyek között, az olasz-francia határon
Oké, Triesztnél aztán kissé lerohadtunk. Beakadt a kardánkereszt
Trieszt melletti szerelésünk helyszíne. Zuhogott az eső, ez szerencsére nem látszik. Ja, ez volt a szállásunk is
Amikor jó volt az idő és családostól mozogtunk, mindig az Alfát vettük elő hétvégi használatra. Ez itt amikor kipróbáltuk a laoszi éttermet
Tullnba is a Bertone vitt el kettőnket Kozma Zsoltival, ez a kép meg már hazafelé készült, Szlovákiában, ugyanis beugrottunk Szabó Gyurihoz Dunaszerdahelyre is
Torjay Laciék kertjében összejött egy spontán pirosalfa-találkozó
Őszi pilisi túránk kiindulópontjánál, a budakalászi Tesco parkolójának üresen hagyott részén. Idén elég keményen felszólítottak, hogy hagyjuk azonnal el a helyszínt, ezért jövőre új találkozópont után nézünk
Sopronba is a Bertonével mentünk a november eleji hosszú hétvégén, de nekem haza kellett ugornom egy nagyon fontos születésnapi buli miatt. Vissza már az Avensisszel mentem, mert az Alfa összetörte Bálintot
Bianchi előkerül a téli álma után
Épp csak kidörzsölte a csipát a szeméből, azt vette észre, hogy máris egy rakás rozsdás vasat tömök bele. Ez a sok Ponton-alkatrész, amit el akartam adni Ornbauban, aztán a terv dugába dőlt. Most Budapesten kerülgetem mind
Pár nappal azután, hogy visszatért Budapestre, elmentünk a Bianchival locsolni húsvétkor anyámhoz. Aztán ott, a II. kerületben elszállt a kuplung. Haza kellett vontatni
Motor ki, bámul... És nem a kiemelővilla a rossz. Még csak nem is a kuplungszerkezet vagy a kinyomócsapágy. De akkor mi? Megőrültem?
Kiderült, a pedálnál tört el a hitvány kis stift
Ők épp helyet cserélnek a garázsban, a Bianchi indul Balatonra
Bálint utolsó, bármilyen fellépése a klarinétjával. Egy nyolcéves korszak vége, kár
Précsényi Zolitól, Belgiumból viszont kapott egy épített Les Paul-replikát, amire borzalmasan vágyott. Már gitározni tanul
Bálint elég rendesen melózott a motorján, bő fél éve belement
Aprólékosan mindenből kipucoltuk a negyven év felgyülemlett mocskát, minden kenőanyagból új ment be. Elég konkrét lett a motor
Itt már az első próbakörök a haverokkal, persze még mindenféle jogcím nélkül. Ejnye
Bálint először az Apáczaninál a motorjával. Vizsga, jogsi kipipálva
Cseréltem hátsó tárcsát a Cagiván, mielőtt a Dolomitokba indultunk volna
Barátokkal a Dolomitokban, ez itt a Passo Sella. Végre el tudtam csábítani őket, de az időjárás csak az első napon fogadott minket a kegyeibe
Fent a Tre Cimén, közel két és fél kilométerre a tengerszinttől
Itt azért szemerkél, de még mindig jobb, mint egy órával korábban, amikor özönvíz volt. Azelőtt meg jégeső
A Dolomitok után kapott új akksit a Cagiva. Mire én azt megtaláltam...
Lacus tanácsára (ő meg nagy kinti motorosoknál olvasta) kipróbáltam, hogy nem szprézem, hanem olajozom a láncot. Tény, hogy így nem lesz minden annyira koszos, de két eső után már láttam rozsdapöttyöket a láncon. Más olaj kéne?
Befedtem a kivágott lyukat a Cagiva légszűrőfedelén, mert irgalmatlanul csiripelt autópályán
Kati először pillantja meg az új 500-asát. Mögötte a kék vadállat, amit Mados már el is adott azóta
Huhh, vizsga letudva, jöhet a rendszám
Első út a Fityóval itthon
A 190-es vegyesen muzsikál. A Dolomitokba még derekasan kihúzta Endre Multistradáját, de azóta...
Ez a fotó akkor készült, amikor rájöttünk, hogy az éktelen csikorgás oka, hogy a segédberendezés-szíj ferdén fut a feszítőn, és hogy ki ne törjön a fedél, a 190-est inkább hazavontattam az Alfa 33-assal Óbudáról. Pedig a feszítőt alig pár éve cseréltük és
Aha! Szétesett a libikóka csapágya, azért állt ferdén az egész
Benn az új alkatrész
Bár többször is használtam idén a Morinit, csak ez az egy kép bizonyítja, hogy kint voltam vele. Ebéd kollégákkal a bódénál
Nessybe idén jó sok kilométer belement. Ez itt az első nagyobb útja, a szokásos pünkösdi Ornbau-túra. És persze Bálint fiam
Érdekes, egy Mercit se kellett szerelni a Mercedes-túra alatt. Ellenben a Rolls-Royce-ot...
Hazafelé a németektől
Nessy vitt le az idei füredi Concours d'Élegance-ra, amit kvázi elmosott az eső. Gondolkoztam, hogy Ducatival indulok el itthonról, ahogy szoktam, jól tettem, hogy nem
Közel félezer kilométeres úton Pugliába
Ez itt Monte San Angelo, illetve a szikla szélére épült városkának a mélyen a sziklába vájt, gótikus temploma. Elképesztő
Búcsú Viestétől. Ez a pugliai túra soká benn lesz a top 10-ben
Mattinata, a leghihetetlenebb város, ahol valaha jártam. Az egészet a kőbe vésték bele
Szürreális a látvány és nem a Bálintra gondolok
A házak eleje háznak néz ki, de nincs igazi testük, mert hátul benne vannak a kőben
Locorotondói szállásunk, ahol - ahogy kell - trulliban laktunk
Ez meg, ha jól emlékszem, Polignano a Maréban volt
Azért hangulatos ám egy ilyen öreg Mergával átszelni fél Európát ma is
Kedvenc éttermünkben, amit ha lehet, mindig útba ejtünk hazafelé: Rosa dei Venti a Rimini fölötti Porto Garibaldiban
Nessy elmegy. Akkor ott eléggé letört volt a család. De lett az árából új könyv!
Darabokra szedtem a régi Spacy-t, most egy pót-Spacy-vel járok, amit Freewaynek hívnak, mert belpiacos
A Szobor idén csak párszor volt kint, a leghosszabb útja a Kareszékhoz vezetett. Hibalista is született: adagolóba kecskebőr kell, a generátor (vagy a feszszabályzó) hülyéskedik
Az új könyv csak egy PP-s bemutatót ért meg a másik háromjához képest. Ettől még elfogyott karácsonyra, januárra újra kell nyomnom
Kati találta ki, hogy legyenek a garázsunkban könyvvásárok. Hármat csináltunk, mind jóval nagyobb siker lett, mint gondoltam
A garázsos vásárok egyik nagy előnye, hogy irtó érdekes autókkal bukkannak fel a könyvért érkezők. Nagy hátránya, hogy én sosem látom őket, mert be vagyok zárva a garázsba és dedikálok
Szóval, voltak sorok
Ez pedig az a jármű, amivel a legtöbbet dolgoztam 2019-ben, még sincs kész. Majd jön erről is beszámoló