Hegesztésmaraton az Alfa 33-ason

Elég undorító volt, amikor '16 szeptemberében megtaláltam - lemezkerék, Tesco-dísztárcsa...

A hátfala pedig úgy szét volt rohadva, hogy majdnem bedőlt

Hamza Csabi akkor indította a műhelyét, a 33-as volt az egyik első autó nála

Itt még a solymári műhelybe érkezünk, 2016 őszén

Ami felületi rozsdának néz ki a csomagtartóban, de nem az...

Végül mindkét hossztartót, csomagtérzsebet ki kellett hátul cserélni, a doblemezek jelentős részével együtt

Szóval ez nem szép

Három és fél évvel ezelőtt Csaba a jobb oldali B oszlop tövében, a padlón is talált egy szép rohadást

Akkor már nézegette a küszöböt, hogy talán nem ártana vele foglalkozni, de ütögetésre még masszív volt

Luk a B oszlopnál

Padlóhiány 2016-ban

A behegesztett padló

Csaba, azaz a CVH régi műhelye Solymáron. hamar szűk lett

Itt épp nincs alsó zseb, bal oldalon

Elem legyártva, betéve

Hátfal-hiány

Készülnek a javítóelemek

Kész hátfal

A jobb oldal is megvan

Lefestve házilag, mert Csabáéknak akkor még nem volt fényező kapcsolatuk

Hazavittem a karosszériázásból, jöhetett a motor

Vajon ki kopog, mi kopog?

A támcsapágyra gyanakodtam, mert az hangyányit azért mozgott

Ritka cucc: egy túlméretes Alfa-bokszer támcsapágy. Nem is fért be, hosszas vízpapírozással (üveglapon) csiszoltam bele egy köztes méretet

Vettem egy sor új hajtókar-csapágybetétet is

Nem voltak halottak a régiek, de a használat már hagyott rajtuk nyomokat

Mindenhová tettem új csapágyakat, mert ha nem is rettenetesen, de ezekre azért érzékeny a Hruska-féle motor

Összerakva a hajtókarok

Letömítve

Szintetikussal feltöltve

Első utunk Bécsbe vezetett, a karácsonyi vásárba. A Naschmarkt épp zárva volt, elfelejtettem, hogy az vasárnap nincs. Mentünk a Rathaushoz

Egy télen át jártam vele dolgozni

Tavaszra meglettek a gyári alufelnik, egy százasért felújíttattam őket

A 33-as kapcsán találtam meg végre a rég elveszettnek hitt Frankééket Pátyon, azóta le se tudok szállni róluk

A következő télen már megsajnáltam, a december-február időszakot a balatoni garázsban vészelte át a 33-as

Az első adag könyveimet is ez a kocsi hozta haza

Búcsú a régi irodától 2018 áprilisában

2018-19 telén olvasónk, Árpi péceli garázsában aludt az Alfa. Aztán nemcsak tél lett belőle, hanem majdnem egy év. Fejben az alatt többször eladtam, aztán mégse

Idén ősszel elővettem, hogy levizsgáztassam, akkor vettem észre a rügyezést a jobb küszöb első végén, s ha már, akkor egy kicsit húzta is a bedöglött feleség-Mercit

Arra számítottam, hogy a rügy alatti, hüvelykujj-körömnyi lyuk valójában sokkal nagyobb lesz, de hogy emiatt a kocsi fél oldalát ki kell cserélni, arra nem

Cudar dolog ez a korrózió

Ez itt az a sarok, ahová az emelőbakot is hegesztik. Nos, nem sokat tartott, még jó, hogy nem itt, hanem hosszú fakockákkal, a küszöb tövében emeltem az autót, amikor aláfeküdtem

Hogy jobban látsszon az emelőbak

Ezt hívják ementálinak?

Centinként, lassan készül a karosszéria

Amit lehetett, a gyári megoldásokhoz híven, ponthegesztéssel rögzítettek

Ezeknek már csak el kellene érniük egymást

Itt már készen van az új saroklemez. Ez szerintem már tartani fog

Nem várt horror - az egész küszöb hosszában pocsék

Igen, a középső küszöb is hulladék, csak a belső ép

A gyári küszöb az eBayről valami 90 ezerért lett volna itt, ezért Csabáék hajlíttattak a Váci úton egy profilt, de arra még rá kellett műteni az összes oszlopcsatlakozást