Fotó:
Zomborácz Iván / Totalbike
A váltókar pozíciója nem nyerő, bár állítható szerszámmal, de egy túra enduró legyen gyárilag olyan, hogy lehessen endurós csizmában is váltani
Nagy dög, lassú manővereknél érezni a súlyát, aztán ahogy megvan a tempó, hirtelen kezessé válik
Van benne csúszókuplung, így kanyar előtt durván visszaváltva sem csúszik meg a hátulja - ekkora motornál nem poén, ha megindul a segge, hálás is voltam érte
Dobozokkal elég széles, észnél kell lenni a kocsisorok között
A haspáncél masszív, elhiszem, hogy megvédi a kipufogót és a kartert. A tank húsz literes
V-É-G-R-E! A szélvédő gombnyomásra állítható
A ködlámpák is tisztességes védelmet kaptak
Hatalmas tank és idomok, ennek megfelelően csodálatos a szélvédelme
Egy kulcsos dobozrendszer, a kofferek jól záródnak, könnyű őket le-fel szerelni
A 1215 köbcentis soros háromhengeres maga a fölényesség: sima járású, kulturált, mint egy angol lakáj, és bődületesen erős
A peremküllős felnire belső nélkül mennek fel a gumik
A radiálisan rögzített nyergek tisztességesen megfogják a vezetővel, utassal, csomagokkal bőven három mázsa feletti motort. A gyári Metzeler Tourance Next gumik jelzik, hogy ez inkább közútra való, mint terepre
Brutális méretű a kardán
Sportmotorhoz méltó fékrendszer.
XCx - nem alapmodell
Kényelmes ülések, ezen egész napot ki lehet bírni
Még a tükörre is figyeltek, hogy szép legyen
A markolatfűtés gombja kicsit utólagosnak tűnik
Jogg kéznél a tempomat - hosszú úton hatalmas királyság
Jól áttekinthető a műszerfal
A WP futómű elektronikusan állítható
Gyári dob, de döbbenetes hangja van, míg le nem vettem a dobozokat, meggyőződésem volt, hogy sportdob van rajta
Furcsa jelenség, a TSAS nevű futóműállító rendszer vagy száz kilométeres szakaszon sztrájkot hirdetett, leállításra, újraindításra sem tért magához, aztán egyszer csak megjavult