A 21-es első és a 18-as hátsó kerék jó kombináció, ez a tipikus endurós méret, elöl 90/90-es gumival, hátul 140/80-as, ebben a méretben van minden komolyan vehető terepgumiból
7,5 literes a tank, nem egy hosszú távú bevetésre való dolog, viszont nagyon könnyen lehet mozogni a nyeregben, tanksapkától a zárófényig elakadás nélkül lehet helyezkedni
Minden fény ledes
A két kidörrenőből már kivették a dB killert, viszont így sem egy üres cső zeng, csak belekerült egy kis gonosz röfögés az orgánumába
A 955-ös ülésmagasság nem vicc, rendes endurós a magassága (mert hát a motor is az), ami viszont az igazán fontos, hogy 119 kiló a menetkész tömeg
Domino markolatok, gondosan ledrótozva
Van automatikus dekompresszor, illetve meghagytak egy kézi dekót is, aminek berúgókar híján nem látom értelmét
Fém fékcsövek és légtelenítő szelep a villán
MInden paraméterében állítható Kayaba rugóstag
A leömlő nem rozsdamentes
Ventillátorral támogatott vízhűtő
A piros hengerfej esztétikailag telitalálat
Karburátor helyett már Mikuni befecskendező van a blokkon
Ez elég kisipari módon sikerült
Régi ismerős a blokk, Husqvarna TE 310 néven láthattuk korábban
Innen sem tagadhatja le a származását
Himbás hátsó futómű
Telóharisnya és rendes futómű
Alumínium lengővilla és sarat kidobó féktárcsa
Közel 30 centi rugóút elöl-hátul
Ezt a sztendert hogy gondolták? Sík terepen is alig lehetett leállítani
Nyitott lánckerék, hogy ne gyűljön fel ott a mocsok, és egye meg a szekunder hajtást
Rendes offroad lábtartók
A visszafordulás gyakori manőver volt
Bocs, hogy nincsenek bökős képek, ez volt a harmadik motor, amit fotóztunk, és már mindenki a halálán volt
Mondom, gurulni alig maradt erőm
Amikor visszaértünk az autóhoz, tíz percig feküdtem a fűben