Dolomitok Ducati 2017

Nem rokkant, csak gumit cserélnek rajta

Ezek között már ott az én hátsó gumim is...

Ennyit a hátsó kerékcsapágyakról

Kissé lazák voltak a szíjak

Ez itt a 10-es imbusz, ami simán átfért. Jaj!

Csak szíjainkat veszíthetjük

Ennyire kopott csak le a felirat a régi szíjról

Kapaszkodó Kínából. Hihetetlen komfornövelés mind utasnak, mind vezetőnek

Már sárvédővel de még kipufogó nélkül

Ellenőriztem a holtponti jeladó helyét

Visszaállítottam a rugalmas felfüggesztést a trafóknál

Ilyen viszonylag csupaszon a Duc

5-ös imbusz épp átmegy - akkor ez jó lesz

Rettenet umbulda rendszámtartó volt rajta

Ilyen profi vezetékcsatlakozások voltak az indexekhez, eszem a szívüket

Ha már, akkor betettem az új légszűrőt, amit a motorhoz kaptam még

Én azért megcsináltam rendesen a vezetékeket

Így mindjárt szebben néznek ki a csatlakozások

Egy pár karbon dob, egyik törött, egy pár eredeti Ducati-dob, egyik fül nélkül, másik szétszedve. A karbonokat visszakaptam a Sima-műhelyből újrapalástolva, az egyik gyári dob még azóta is várja a fülét

Fent a gyári eredeti rendszámtartó

Szerelvény indul

Norbit letettük a Keletinél

Vidám hangulat a fedélzeten

Beléptünk Olaszországba!

190-essel a Falzaregón

Ez is még a Falzarego

Talán a Passo Pordoi

Kati is mérhetetlenül élvezte a motorozást

Passo Sella, ahol a Kawasakival iszonyatos felhőben jártunk

Végre láttam is, mi van lefelé a Selláról

Kati és a hegy

Kati és a hegyek és a Ducati és a sisak

Még Ducati és hegy

Egy ebéd utáni, jóllakott szelfi

A mélyebb helyeken közel 30 fok volt

Most épp Ducatival a Passo Falzaregón. Minden zárva volt

Volt még egy kevés hó

Ezt a látványt nem lehet überelni

Itt nem volt több 10 foknál

Akár hógolyózhattunk is volna, de motoros ruhában nincs benne sport

Hegy, motor, aszfalt, nő, ház, fehérfurgon

A kicsi dolog a Ducati

Ez a legnagyobb táska, ami két személlyel elfér rajta. Belefér a Kati esőruhája, egy víz, pótakku a fényképezőgéphez és a navihoz (azt nem kötöttem be a motor áramkörébe)