Fotó:
Petersen Automotive Museum
1944 és 49 között karintiai osztrák város, Gmünd volt a Porsche család otthona, ahol kézzel formára kalapált aluimíniumból készültek az első 356-ok.
Ilyen korai fabak nem maradt fenn, így a Peteresenben egy replikát állítottak ki. Miután Ferry Porsche visszaköltözhetett Stuttgartba, az alumíniumot is felváltotta az olcsóbb és könnyebben beszerezhető acél.
1948-as 356/2 Gmünd Coupé. 1.1-es motor 40 lóerővel, 140 km/h végsebesség, ami már autópályázós. A csővázas és középmotoros 356/1 prototípus után a 44 coupé és a 8 kabrió 356/2 már részben önhordó karosszériával és farmotorral készült.
Ettől összességében rövidebb lett a karosszéria, ám hosszabb hátsó túlnyúlással. 1949-ben két ilyen autóval debütált a Porsche Genfben is.
A Porsche az amerikai piac korai meghódítása nélkül valószínűleg nem létezne, ez pedig nem ment volna az importőr Max Hoffman nélkül. Ez itt egy 1952-es Porsche 356 America Roadster. Ezeket a Drauz építette a Porschénak Hoffman ötletei alapján.
70 lóerős 1.5-ös motor, 177 km/h. A később gyártott 1.6-os Speedsterekkel sokan versenyeztek, majd készült 12 még erősebb és könnyebb Carrera GT verzió is.
A szintén nyitott, ám középmotoros 550 Spyder szintén versenyzésre termett, 1953 és 56 között pedig mindössze hatvan készült belőle.
Ez itt a hatodik karosszéria 1954-ből. 110 lóerős, és elvileg csak 218 km/h fölé nem akart mászni. A legenda szerint ez volt a legjobban vezethető példány, mert míg bizonyos 550-ek alulkormányzottak voltak, másoknak a feneke bizonyult túlmozgásosnak.
Ez egy 1958-as
Porsche 356A Carrera GT Speedster az 1.6-os, 160 lóerős DOHC motorral. Három SCCA bajnokságot nyert, mivel 1958 után 1960-ban és 63-ban sem talált legyőzőre.
Miközben több ezer Speedstert eladott a Porsche, a négy vezérműtengelyes Carrera motor a 356 A-ba is belekerült, mint opció. Az alapmotor 59 lóerős volt, úgyhogy jelentős változást hozott a DOHC.
Ez a kétséget kizáróan aerodinamikus apróság az 1959-es Porsche 718 RSK. Az 550A utódja volt 142 lóerővel és stabilizátorokkal fejlesztett futóművel. Emellett középmotoros és 570 kilós.
Európában öt hegyi felfutó bajnokságot nyert vele a Porsche, majd F2-es és Forma-1-es evolúcióin kezdett dolgozni, immár sárvédők nélkül.
Az 1962-es Porsche 804. Miután az előző évben a Forma-2-es négyhengeres Type 787 bíztató teljesítményt nyújtott,
1962-re kész lett a nyolchengeres motorral szerelt, így 177 lóerővel gazdálkodó F1-es Porsche is.
Nyert egyet Franciaországban és hazai pályán Stuttgartban is, de a Porsche hamar otthagyta a Forma-1-et, hogy visszatérhessen az egyéb prototípusokhoz.
A kaliforniai hot rod kultúra büszkesége Rod Emory 1964/1998-as restomodja. Gyakorlatilag egy korai 2.3-as Emory-Rothsport Outlaw-4 motorral szerelt 356 átirat.
220 lóerő egy modern úttartású coupéban. Emory 1998-ban építette a Porsche ötvenedik évfordulójára, azóta pedig nincs megállás az Emory Motorsportnál.
1964-ben már 257 km/h volt a Porsche versenyautójának végsebessége. Ez a 904 GTS.
Kétliteres boxermotor 180 lóerővel, körülötte pedig Butzi Porsche egyik legtisztább formaterve.
Mondjuk mi az a 278 lóerős nyolchengeres boxerhez képest a Porsche 907K-ban? Ez itt egy kivételes állapotban megmaradt eredeti, a 024-es karosszéria.
A lényeg.
A Prágából az NSZK-ba, majd onnan New Yorkba, később pedig Kaliforniába vándorló Vasek Polak nem csupán az első kizárólagos Porsche kereskedést nyitotta meg Amerikában, hanem alapított mellé egy sikeres versenycsapatot is.
Ez az 1968-as 911 S 100 literes benzintankkal és gyári bukócsővel vágott neki a pályaversenyektől az utcai ralifutamokig mindennek, amire benevezték.
1971-ben a Porsche 914/6 GT szintén készen állt a versenyekre, 2.7-es hathengerésének mind a 210 lóerejével.
914/6 GT-ből kevés készült, mivel drága volt a 911 S fékek, a karosszériamerevítések, az üvegszálas lökhárítók és acélból gyártott sárvédőívek miatt. Cserébe bírta a strapát.
Ha azt mondom, ez az 1973-as 911 S a Top Gun: Maverick egyik autója, érthető, miért állítják ki?
Mondjuk a filmben is végig állóhelyzetben maradt, tehát ez a fotó is stimmel.
Úgy tartják, hogy az 1973-as 917-30 Can-Am Spyder a legfélelmetesebb Porsche mind közül.
Láttam és hallottam Goodwoodban, valóban az. Mellesleg 1100 lóerős.
Más szempontból félelmetes ez az 1974-es 911 Carrera Targa Safari.
Valójában tavaly építette a Galpin Motors a Porsche restaurátor versenyére, ahol megnyerte a közönségdíjat.
Ez az IROC RSR bezzeg nem nyert, hiszen csak a nyolcadik lett az 1973/74-es IROC évadban. Utólag már ki bánja?
Az International Race of Champions széria számára 15 ilyen RSR készült a 3.0-ás 911 RS alapjaira.
Ez viszont egy házi barkács RSR 1976-ból. Az RSR futóműnek, a 915 rövid váltójának és a 290 lóerős motornak köszönhetően versenyképesnek számított, hiába kezdte egyszerű 911 S-ként.
A modern Porsche restomodok egyik elődje. Chris Banning építette, és Los Angeles környékén jól ismerték.
Ez az 1976-os 911 Turbo Carrer volt Steve McQueen utolsó új autója. Négy évvel halála előtt vette.
911 Turbo, vagyis egy korai 930 az opcionális sperrdifivel.
Akar valaki tippelni? Rajta!
Nos, a kanadai Spexter elég sok címlapra felkerült 1988-ban. A Porsche gyűjtő Clyde Kwok rendelte, mert újra akarta értelmezni a 356 Speedsterek hangulatát. Paul Deutschman tervezte a Spex Design műhelyében.
Hinnéd, hogy elektromos? A Bisimoto Engineering Tesla-motoros K3V koncepciója.
Úgy néz ki, mint egy 935 K3, és a 636 lóerő is stimmel. Az alapja egyébként egy 1984-es 911.
Ennek az 1988-as 911-nek annyi a sztorija, hogy a kínai-amerikai színész, Daniel Wu megörökölte az apjától, miután gyerekkorában kiválaszthatta a színét.
Cassis Red, ha már kezdtél volna érdeklődni.
Ennek a Boxsternek a forgalmijába nem tudom, mi kerül, de megoldanánk.
Robynn Sanders kézzel festette, és az autógyárakban egymásra folyt festékrétegek inspirálták.
Janis Joplin 1964-es Porsche 356C SC-je után szabadon a street artban erős Zio Ziegler festette ezt a 2004-es 911-et, a tulajdonos kérésére.
Vajon így is ki merik nyitni a napfénytetőt?
A 918 Spyder, a 875 lóerős hibrid 2022-ben ismét a mozivásznon landolt.
A Glass Onion története szerint a techmágnás Miles Bron (Edward Norton) babakéknek hívott, amúgy Liquid Metal Chrome Blue autója a saját privát görög szigetén.
Ez pedig egy valós híresség, az aktívan versenyző Patrick Dempsey 2014-es 911 GT America modellje. Mint a sima GT3, csak az amerikai bajnoksághoz gyártva.
Eredetileg nem ez volt a festése, mikor Dempsey hajtotta Daytonában, Sebringben, Texasban, valamint a Petit Le Mans keretein belül a Road Atlanta körül.
Ilyen 2017-es Turbo S-ből is csak egy ilyen van, mert Slash rendelte a Porsche legdrágább katalógusából.
Turbosaurus Rex. Elvileg így hívta, mert a Forest Green Metallic fényezés a dinoszauruszok és hüllők iránt érzett szeretetét tükrözi.
Ez itt a 2018-as 911 GT3 Cup PCA Edition. Csak fehérben és kékben lehetett rendelni, és jobb a kipufogója, valamint a mindkét oldalon megemelt tetőt is megkapta a normál GT3 Cuphoz képest.
A Porsche Club of America elég befolyásos szervezetnek számít, hiszen a gyár csak úgy ontja magából a PCA különkiadásokat.
Aztán itt a 700 lóerős 935/19. Nem vénnek való játék.
Ez a példány 9:43.92-at futott felfelé a Pikes Peaken.
963, az új prototípus a 2023-as évadra, és persze utána is.
A 918 Spyder továbbfejlesztett hibrid hajtásláncával, mely immár megújuló üzemanyagokkal is képes versenyezni. Tehát egy 680 lóerős V8.