Fotó:
Lendvai Zsolt / Totalcar
Ha így nézzük, kisautó, ha úgy nézzük, egyterű
A lámpa kiemelkedik a kaszni síkjából
Mint egy dühös mókus
A 2000-es években nem volt ám minden kiskocsi ilyen mérges
A tükörbe épített irányjelző a fészliftes példányok egyik ismérve
Sok élet van ebben a sárga színben
Rövid, meredeken lebukó orr
Oldalról mint egy kisbusz - ennek köszönhetően a fejtér hátul sem rossz
Minimális első túlnyúlása van
Ott látszik egy kis sérülés
Nem vagány, nem kívánatos, de szerethető forma
Rozsdának a küszöbökön, íveken sincs nyoma
Besorolt a kanyarodáshoz, közben záróvonalon akarta megelőzni valaki. Utolérte
Nagyra nyílik az ajtó, magasra ülünk
A 150 ezer kilométer nem viselte meg különösebben
Egész jó a lábtér hátul is, és kisautós mércével annyira nem is rövid az ülőlap
Pillanatok alatt felhajtható a hátsó sor, ilyen rakteret kapunk
Ez így 380 liter, a maga kategóriájában nagyon jónak számít
Így pedig már 1,3 köbméter fölött van. Több mint meggyőző
A csomagtartóban is vannak kis rekeszek
Szép állapotú, jellegzetesen japános beltér
A rádiót kormányról is vezérelhetjük
Ha csak a csőműszereket és a tipográfiát nézzük, valami sportos autóra is asszociálhatunk
Elég nagy, bumszli gombok, a klímapanel nem szokványos
Rövid úton jár, pontosan kapcsol - igazi japán váltó
A kesztyűtartó és a kormány alá is jutott tárolórekesz
1339 köbcenti, 83 lóerő
Sok hely nem maradt körülötte, pedig elég apró motorka
Nem ezzel döntünk körrekordot Kakucson, de a mindennapokban jól használható vele a Jazz