Fotó:
Petrány Máté / Totalcar
Deyan Denkov, Jun Okazaki és Yann Jarsalle rajzolták.
Az eredetit 1963-ban pedig maga Giovanni Michelotti. Az új erre hivatott emlékeztetni.
Az A110-et technikailag a Porsche Cayman ellen csinálták, de valójában egész más lett, hiszen legalább kétszáz kilóval könnyebb, mint a német középmotoros. Igaz, ez négyhengeres hat helyett.
Az 1973-as WRC győzelem óta minden Alpine kívánja a murvát. Legalábbis a fejemben.
Még az A110S hasmagassága is megengedi, hogy letérjünk vele a tökéletes aszfaltról. Onnantól pedig csak a fényezést érdemes félteni, hiszen ez majdnem egymillióba kerül.
Mivel vigyázok más autójára, ezt itt nem padlóztam le, pedig biztos nagyon mókás lett volna.
Egyszerű, ám határozott vonalak, szemünknek kedves arányok, tökéletes összhatás.
Ha ilyen helyen találjuk magunkat, érdemes kipróbálni a rajtprogramot.
Háromezres fordulatról dobja meg a DCT-váltót 340 Nm nyomatékkal.
4,2 alatt van százon, de lejtőn lehet abból 4,1 is.
Ügyesen játszik a fénnyel a karosszéria, az Alpine pedig nem hosszabb, mint 4181 milliméter.
A súlyközéppont valahol a fenekünk alatt van benne.
Ha azt akarod, csendes, ha nem, akkor szépen durrog a sportkipufogó.
Kifogyott a kútból, de az Alpine 45 literes tankja még messze volt a porzástól.
Amúgy sem fogyaszt sokat, hiszen tempós átlaggal 9,4 liter lett a vége, főként városon kívül.
Kevés dolog mozog ilyen természetesen, mint a franciák középmotorosa.
Felülről is jó, látszik rajta, hogy ugrásra kész.
A képernyőtől senki sem fog elájulni 2024-ben, de van rajta Alpine telemetria, és a telefontükrözés is hibátlan.
Belezúgtam a Sabelt sportüléseibe. Tart, kényelmes, szép, könnyű.
Piros gomb, aztán D. A kézifék elektromos, magától is oldja.
Az ablakemelő a váltókonzolon, úgyhogy az ajtón hiába keresnéd.
Nem lettek a barátaim ezek a gombok, de úgyis a kormány mögötti fülekkel vált az ember, úgyhogy nem vészes a dolog.
A jól ismert Renault kulcskártya kapott egy szép bőr tokot, valamint egy karbon házat, hogy ne is lássuk túl sűrűn.
Sportba kapcsolva magasabb az alapjárat is.
Egyszerű a digitális műszerfal, de a lényeget tudja, és jól olvasható.
Igen, ez a Sabelt sportülés kéne több autóba is.
Normál esetben 750-en pörög az 1,8-as turbó a pirosnál, amíg le nem lövi a start-stop.
Karbon-karbon-narancssárga zászló, tehát egy A110S-ben ülünk.
Menő a festett fém a beltérben, a Bleu Alpine fényezést pedig nem fogjuk megunni.
Szépek a bőrözött felületek, és karbonból is akad a beltérben.
Klasszikus megoldások, melyek könnyűek és tartósak is egyben.
Természetesen az A110S már alumínium pedálokat is kap.
Az utasoldalon pedig egy taposólemezt, mert segít, ha nő a tempó.
30 millió forint, de itt azért fizetsz, hogy kevesebbet kapsz. Mármint súlyból.
Ide is lehet pakolászni, ízléses a mágneses bőr tárolórekesz.
A csomagok szállítását át kell gondolni, mert egy bizonyos pont felett vagy dobozok, vagy utas tart velünk az A110-ben.
A nyitófület viszont nem szerettem.
A motorhő garantáltan nem olvasztja fel.
Monte Carlo Rally, készen állunk!
Szép formák összessége ez a karosszéria.
Itt pedig szívja be a levegőt, hogy aztán a hűtőventillátorok egy percig se pihenhessenek.
18-as felnik, Brembo fékek négy dugattyús nyergekkel.
Szép megoldás.
Talán ez a kedvenc részletem.
Enyhe ív az optimalizált aerodinamika jegyében.
A, mint Alpine. Aki nem ismeri, majd fogja.
Happy place.
Go fast button.
Rendes használat.
Felülnézet. A legtöbb helyen elfér, és igazából ez a titka a súlyelosztás, a futómű, a kormány és a 300 lóerő mellett. A fékek sem rosszak...