Fotó:
Hamvas Tamás / Totalcar
1979-ben tisztességes terepjárónak született, ma lakkcipőt hord, villannyal táplálkozik, és természetes élőhelye a belváros.
Változtattak a géptetőn, az A és D oszlop aerodinamikáján, a sárvédő ívek kialakításán és a hűtőmaszkon, de lényegében észrevehetetlen a különbség.
Négyrácsos a villany G maszkja, lehetne teli fényes panel is, mint az elektromos Merciké.
Hihetetlen, milyen klasszikus elemeket megtartottak rajta, mint ez a felső irányjelző.
Vészjósló, de elsőre nem gondolnánk, mennyire, annyi nyomatéka van, hogy az összes díszkövet fel tudná rántani.
Csak nekem jut eszembe a neppertasi a kis hátizsákjáról?
Első és hátsó terepszögei (32 és 30,7) jobbak a belsőégésű motoros változatokénál.
Kicsit utal az erejére, 587 lóerőt tud összesen, EQ jelölés nem jeleni meg a G-n.
Fordulóköre nem túl jó, de én boldogultam vele a városban is, miután tökéletesen belátható minden sarka, nem kellemetlen vele közlekedni.
Továbbgondolták az eredeti részleteket, olyan, mintha mindent megtartottak volna a régi modellről.
Funkcionálisan rosszak a zsanérok és a zárak, nehezen nyílik és záródik minden ajtó, szándékosan elrontották, hogy megmaradjon a G stílusa, mert ez stílus.
Könnyű megtippelni, hogy a villany G csak messziről fogja szagolni a természetet.
Jellegzetes a két kerek nappali menetfény, a "motortérben" két hangszóró mélyen berregő hangjától berezonál az egész környék.
400 kilométer feletti hatótávot ad meg a gyártó egy töltéssel, a 300-at tudja biztosan.
0,44-es légellenállási együtthetója nem ideális, de egy téglától egész jó.
360 fokos kamerarendszerrel tényleg egyszerű manőverezni.
Hátizsákjában hordozgatja a töltőkábelét.
A minden irányból felismerhető forma.
Négy darab villanymotorjához egy-egy váltómű is csatlakozik, Low Range módban 1:21-re változtatja az alap 1:11-es áttétel arányt.
Nincs légrugózás, cserébe mercedesesen zsírosan csillapít és a futás is semmihez nem hasonlítható.
Természetes lelőhelyén csak harsány kék színe miatt volt feltűnő.
Szerencsére a beltér sem az elektromos Mercik minőségét örökölte
Ismerős elemekből építkezik, mint a két 12,3 colos kijelző, az MB OS fedélzeti rendszer, az érintőpados középső kezelőfelület és a kerek légbeömlők.
Látszatra tágasabb, egyébként jelentősen szűk az utastér.
A kapaszkodó nem csak dísz, érdemes észrevenni azt is, mennyire sok a bőrözött kárpitelem.
Négyzetbe épített kerek beömlők sosem működtek még ilyen jól, mint a G-ben.
Alacsony az ablakvonal, ez a klasszikus forma hozadéka.
Itt lennének a zárható difik kapcsolói, de most a G-Steering, a G-Turn és a Low Range gombjait találjuk.
Tűéles, gyönyörű megjelenítésű a kijelző.
Logikátlanul térd magasságban fért csak el a belső kilincs.
Igazi bunker, sokan pont ezt szeretik benne.
Nagyon rövid a műszerfal, közel a szélvédő, ezért minden még inkább aprólékosan kivitelezettnek tűnik.
Kellemetlenül szűk a második sor minden értelemben, a két beépített kijelző ezen csak ront és beszálláskor is nagyon útban van.
Látszatra kicsi, de így is 620 literes, tetőig pakolva majdnem két köbméter.