Használtteszt: Suzuki Swift 1.0 – 1997. | Totalcar
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Fotó:Lendvai Zsolt / Totalcar
Nagyon jól ismert tekintet, évtizedeken átívelő népszerűség a használtpiacon
A fényszóró mellett a korai Swifteknél helyzetjelző volt, ezen már index, bár évjárat szerint a 97-es autón sárga burának kellene lennie
Színre fújt lökhárító? Ugyan, csak semmi nagyzolás!
Az ötajtós sokkal praktikusabb, mint a háromajtós, érdemes ezt keresni
Gyakori méret a 155/70 R13, 40 ezerből akár jó nevű gyártó abroncsaival is felgumizhatjuk
Innen azért látszik, hogy nem minden elem fakult egyformán az évek során
Ez a küszöb hamarosan cserés lesz, a rozsda már marcangolja
Hátrafelé haladva se jobb a helyzet. Ellenben máshol nincs nyoma a rohadásnak
Vonóhorog is van, noha 53 lóerővel azért nem húzzuk el a fél világot
Egészen sajátos hangélményt nyújt a három henger és a sportdob kombinációja
Ez még nem egy agyonburkolt motortér. A 993 köbcentis háromhengeres motorka 5700-as fordulatnál adja le az 53 lóerőt. A ma már szinte viccesen hangzó 76 newtonméteres csúcsnyomaték 3300-nál jön elő
A csomagokat magas peremen kell átemelni, és nem is túl nagy a raktér, de egy-egy bevásárlás, vagy kisebb kirándulás cuccait benyeli
A beltér szakadásmentes, de egyébként négy Suzuki hosszú távú tapasztalatai azt mutatják, hogy elég jól is bírják a kárpitok
A műanyagok kemények és szürkék, de legalább a kormány már a vastag, puha kivitel
Látszik rajta a kor: repedezett, és a vázon is mocorog már a műanyag
A minimál stílust képviseli a műszeregység. Én a sajátomban kicseréltem fordulatszámmérősre
A kilincs szeret eltöredezni, de nem drága pótolni
Íme, a szellőztetés kezelőszervei. Apropó, a Swiftek eléggé hajlamosak a párásodásra